Az Artemis II. küldetés négy űrhajósa elhagyta a Föld körüli pályát: a küldetés célja egy olyan későbbi misszió előkészítése, amin űrhajósok már a Hold felszínére is leszállnak. Az Orion űrhajó beindította a főhajtóművét, ezzel megtette utolsó lépését a Hold felé, írja a BBC.
A közel hatperces hajtómű-beégetés a NASA munkatársa, Dr. Lori Glaze szerint hiba nélkül zajlott le, a legénység rendben van. Az Artemis II. egy hurokpályán halad, így a legénység eljuthat a Hold túlsó oldalára, majd vissza. 1972 óta ez az első alkalom, hogy emberek a Föld kívüli pályán utaznak. Jeremy Hansen kanadai, és egyben az első nem amerikai űrhajós, aki a Holdra utazik – Hansen azt mondta a NASA központjának, hogy „az emberiség ismét megmutatta, mire vagyunk képesek”, a jövőbe vetett remények viszik őket a Hold körüli útra, tette hozzá.
Az Artemis II az emberiség eddigi legtávolabbi űrutazása. A négy űrhajós tíz napot fog a világűrben tölteni, megkerülik a Holdat, majd a túlsó oldala mellett elrepülve visszatérnek a Földre, miközben folyamatosan tesztelik az Orion kapszula életfenntartó rendszereit és más létfontosságú berendezéseit. A kapszulát nem állítják Hold körüli pályára, és leszállást sem hajtanak végre.
A hajtómű begyújtása a küldetés utolsó, nagy lépése a Hold felé. A főhajtómű több ezer kilométer/órás sebességgel növelte az Orion sebességét. A tervek szerint a legénység a Holdtól mintegy 7600 kilométeres távolságba utazik, ami a NASA becslései szerint meghaladja az Apollo 13 által felállított rekordot.
A legénység által tartott első nyilvános videókonferencián Reid Wiseman parancsnok arról beszélt, hogy utazásuk alatt az egész Földet belátták saroktól sarokig. Ha bármi vészhelyzet történik az út során, a rendszer visszahozza egy megfordulással az űrhajósokat a Földre. A NASA programozó csapata több százezer szimulációt futtatott le annak érdekében, hogy a legénység biztonságosan hazatérhessen.
A NASA Artemis-programjában 61 ország vesz részt: hozzájárul a kanadai, az európai, a japán és az egyesült arab emírségekbeli űrügynökség is, illetve szerepe van benne többek között a Boeingnek, a SpaceX-nek, a Lockheed Martinnak, a Blue Originnak, a Kapu Tibort is az űrbe juttató Axiom Space-nek és a Puli Space Technologies magyar műszerét is a Holdra szállító Intuitive Machinesnak.
Az első Artemis-misszió 2022-ben zajlott le: ez egy személyzet nélküli tesztrepülés volt, ami megkerülte a Holdat, és inkább technológiai demonstrációnak, mint tudományos szondának szánták. Az űreszköz 25 napig, 10 óráig és 53 percig repült, mielőtt a Csendes-óceánban landolt volna. A küldetés első alkalommal tesztelte a NASA SLS hordozórakétáját és az Orion űrhajót, ami a tervek szerint később embereket fog a Holdra vinni.
Az Artemis II-t először 2026 februárjában tervezték elindítani, de üzemanyag-szivárgás miatt ezt el kellett halasztani. A rakétát január 18-án helyezték a kilövőállásra, hogy elvégezzék a szükséges teszteket, de kiderült, hogy szivárog belőle a hidrogén, ezért úgy döntöttek, hogy februárban már biztos nem, legkorábban márciusban indulhatnak újra emberek a Hold felé.
A sok hiba miatt a NASA azt is bejelentette, hogy az Artemis III már biztosan nem fog embereket vinni a Holdra. A misszió a tervek szerint 2027-ben indul majd, de nem az égitest felé. Ehelyett az űrhajósok a Földhöz közelebbi pályán hajtanak végre randevút és dokkolást az egyik – vagy akár mindkét –, jelenleg fejlesztés alatt álló, kereskedelmi gyártású holdkomppal.
Az Artemis-missziókról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.
