A vásárlás előtt átvizsgálták a Renault-t, pár hét múlva mégis rángatni kezdett, olvasónk fél évig szenvedett vele

A használt autók vásárlás előtti átvizsgálása nem csodaszer, az sem garantálja, hogy az autó az átvétel után hibátlan lesz. Egy ilyen felmérés csak a pillanatnyi állapotát mutatja be, de a vevőnek tisztában kell lennie azzal, hogy akár másnap elromolhat – mondta Varga Tibor, az Autovizsgálat.hu vezetője, akinek a vállalkozása tíz év alatt 24 ezer használt autót vizsgált át. Mint mondja, sokszor a vevők is álmokat kergetnek, amikor tizen-huszonéves példányoktól remélnek hosszú távú megbízhatóságot vagy akár azt, hogy évekig semmilyen javításra nem kell költeniük.

Nem számított tökéletességre olvasónk, Géza, aki 2024 áprilisában, a negyedik gyereke születésekor úgy döntött, hogy egy használt mikrobuszt vásárol családja szállításához. A kategória kínálata lényegesen csekélyebb az egyterűekénél és a szabadidő-autókénál, ráadásul a kisbuszok többsége funkcionális kialakítású: egyszerű ülések, olcsó műanyagok a beltérben, és a személyautókhoz viszonyítva szerényebb rugózási, illetve zajkomfort. Ezek kompromisszumot igényelnek, amivel számolni kell.

Olvasónk elfogadta ezt, és nem is a kínálat aljáról választott, ellentétben azokkal, akik Varga Tibor szerint gyakran megjárják. Géza hosszas keresgélés után végül a kilencszemélyes, B kategóriás jogosítvánnyal még éppen vezethető Renault Trafic mellett döntött.

Az Opel Vivaróként is létező típus harmadik generációját 2014-ben mutatták be, a motorkínálata többnyire 1,6 és kétliteres dízelmotorokból állt, benzines nincs, az elektromos hajtású E-Tech változat pedig használtan egy itthon szinte nem létező választási lehetőség. Egyébként az 52 kilowattóra kapacitású akkumulátora sem teszi ideális utazóbusszá.

Végül egy alig több mint 200 ezer kilométert futott, 120 lóerős, kétliteres (dCi 120) verzióra esett a választása, amit az Opel Sziget márkakereskedés használtautó-kínálatában talált meg. A 2019-es évjáratú kisbusz fiatalnak számít a magyarországi autóállomány 16 éves átlagos korához képest, de Géza biztosra akart menni, ezért a szerződéskötés előtt megbízta az Autóvizsgálat.hu-t, hogy mérje fel a Renault állapotát. Az erről készült jegyzőkönyv szerint a cég munkatársa az alapos szemrevételezés mellett műszeres diagnosztikát végzett, és próbakört is tett a Trafickal, de nem talált komoly rendellenességet. Mivel a karosszéria fényezése is egységes volt, olvasónk eldöntötte, hogy 6,6 millió forintért megvásárolja a kisbuszt.

Az Opel Sziget vállalta, hogy az átadás előtt kicseréli a törött első kerékdobbetéteket, pótolja a hiányzó alsó motortakaró burkolatot, valamint a jobb első üléshez tartozó biztonságiöv-csatot. Mivel a próbaúton kopogó hang hallatszott a jobb első kerék irányából, a szerződésben szerepelt az is, hogy ennek elhárítását vállalja a kereskedés, ha nem kerül többe 10 ezer forintnál.

A cég a Mapfre egy éven vagy 25 ezer kilométeren át érvényes műszakigarancia-biztosítását is mellékelte a Renault-hoz. Ez a szolgáltatás egyfajta műszaki biztosítást jelent azokra az esetekre, amikor egy autón valamilyen előre nem látható hiba keletkezik. Fontos persze, hogy nem minden esetben nyújt fedezetet a felmerülő hibák javításához. A biztosítási szerződésben rögzítik, hogy mely alkatrészcsoportok hibáinak elhárítását fizeti a Mapfre. Kicsit félreérthető, ha egy kereskedés azt írja egy autóhirdetésben, hogy egy év garancia jár egy autóhoz, mivel az sokszor nem a szó eredeti értelmében vett gyártói vagy importőri garancia, csupán egy független szolgáltató garanciabiztosítása.

Mivel Géza egy ismert kereskedésből származó autót választott, majd átvizsgáltatta egy erre szakosodott céggel, ezen felül garanciabiztosítást is kapott a hatéves Renault-hoz, joggal remélte, hogy a következő években csak a kisbusz korával és futásteljesítményével arányos javításokra és karbantartásokra kell majd költenie.

Az átvétel utáni hetekben egyetlen furcsa lefulladástól eltekintve a kisbusz sikeresen teljesítette a Budapest–Balaton–Budapest távot. Ezután viszont egy hosszabb budapesti útról hazafelé tartva, az Erzsébet híd közelében, hegymenetben ismét leállt a motorja, majd megjelent a műszerfalon a motorhibára figyelmeztető (Check Engine) jelzés. Olvasónk először arra gondolt, hogy a műszerfalon látható, magasabb sebességi fokozatba kapcsolásra figyelmeztető jelzés tévedéséről van szó, mert az túl alacsony fordulatszámon jelzi, hogy ideje sebességet váltani. Mivel ő mindig fel is kapcsolt, amikor megjelent a felfelé mutató nyíl, remélte, hogy ő idézte elő a problémát.

A következő apróbb bosszúság akkor érte Gézát, amikor elvitte egy kárpitoshoz a kisbuszt, hogy mérje fel, mennyibe kerülne eltüntetni az összes apró lyukat az üléskárpitokról. A busz ezen a néhány kilométeres úton is lefulladt, ekkor is hibaüzenet jelent meg a műszerfalon, de ismét újra lehetett indítani. Bár az üléshuzatokon látható lyukakat olvasónk állítása szerint olcsón javítható problémának nevezte az Opel Sziget munkatársa az autó átvétele előtt, a kárpitos 180 ezer forintért vállalta volna a kilenc üléshuzat cseréjét, mert az eredetiek nehezen javíthatók. Amikor Géza hazaért a kárpitostól, a kisbusz a háza kocsifelhajtóján fulladt le ismét. Ekkor kétféle hibaüzenet is megjelent a műszerfalon (Engine Failure Hazard és CheckESC), a motort pedig nem lehetett újraindítani.

A Renault Trafic gazdája telefonon beszámolt a hibákról az Opel Sziget egy munkatársának. Az illető azt mondta neki, hogy a cég szervizébe kell időpontot kérnie a hiba feltárására, mert csak így tudja érvényesíteni a Mapfre garanciabiztosítást. Géza szerint az Opel Sziget nem járult hozzá, hogy más műhelyben javítsák az autót, arra hivatkozva, hogy a cég tapasztalatai szerint sokszor túlszámláznak a műhelyek.

A május eleji bejelentés ellenére május 31-re adtak neki időpontot az Opel Sziget műhelyében. Meglepetésére a Mapfre központjában arról tájékoztatták, hogy bár ezzel a kereskedéssel valóban olyan szerződése van a garanciabiztosítónak, amiben kikötik, hogy a biztosítás érvényességi ideje alatt csak a kereskedés engedélyével fordulhatnak más műhelyhez az érintett autók gazdái, a Mapfre más esetekben nem kötelezi ilyesmire az autósokat.

Mivel Géza a Renault átvétele után időpontot kért egy másik szervizben az akkor még hibátlan autó általános karbantartására, és ott korábbi időpontot kapott, mint az Opel Szigettől a hibafeltárásra, úgy döntött, hogy trélerrel a független szervizbe szállíttatja a kisbuszt. Itt egyszer sikerült beindítani a motort, és el is végezték a szükséges folyadék- és szűrőcseréket. Azt viszont nem tudták megállapítani, hogy mi okozza a sorozatos motorleállásokat. Végül eljött május 31., amikor olvasónk elvihette az Opel Szigethez a kisbuszt.

A szerviz állítása szerint mélydiagnosztikát végzett. Megvizsgálták a kis- és nagynyomású üzemanyagrendszert, de nem találtak semmilyen hibát, a motor pedig éppen hibátlanul működött. Azt ugyanakkor nehezményezték, hogy olvasónk előzőleg egy másik szervizben cseréltette ki az olajat és a szűrőket. Kiderült az is, hogy a futómű toronycsapágyának hibája miatt kopogott menet közben a Trafic jobb eleje. Ezt két héttel később 96 ezer forintért cserélték ki az Opel Sziget szervizében, de a köztes időben kétszer is produkálta a jól ismert hibát az autó.

Mivel a kereskedés műhelye nem tudta megjavítani, egy független Renault-specialistához irányította olvasónkat. Ott is megpróbálták műszerrel megtalálni a motor gyakori lefulladásának okát, de nem sikerült. A márkára szakosodott szerelő ugyanakkor észrevette, hogy nem szabályos az egyik üzemanyagcső rögzítése, és maga a cső sincs jó állapotban. Végül 50 ezer forintért kicserélték a gázolajszűrőt, és Géza még ekkor is abban reménykedett, hogy megszűnik az életét megkeserítő hiba.

Nem ijedős típus, ezért pár nappal később hosszabb külföldi útra indult a Renault Trafickal, ahol egyszer egy szűk utcában fulladt le, és megjelent a Check Engine felirat, majd a motor azonnal újraindult. Ezután hazafelé, nagyjából 600 kilométer gondtalan működés után, a magyar határ előtt, az autópályán jelentkezett ismét a hiba. Nem volt veszélytelen ez a helyzet, hiszen a kisbusz motorját menet közben nem lehetett újraindítani, ezért le kellett húzódni a leállósávba, ahol sikerült ismét beindítani a motort. Pontosan ugyanez történt néhány nappal később, amikor a család a Veszprémi Állatkertbe utazott, de Géza ekkor már tudta, hogy csak akkor tudja újraindítani a Renault motorját, ha előtte lehúzódik vele a leállósávba, és megáll.

A következő hetekben további lefulladások következtek. Az ilyesmivel talán együtt lehet élni egy hobbicélra vásárolt jármű esetében, de elkeserítő, ha egy négygyerekes család autójáról van szó. Olvasónk tanulmányozta a Renault Trafic kétliteres dízelmotorral szerelt változatának lehetséges hibáit az interneten. Kicseréltette benne az akkumulátort, mert azt olvasta, hogy ennek a hibája is bizonytalanná teheti a motor működését. Ez sem segített sőt, az akkucsere után négy hónappal többé be sem akart indulni az autó.

Felmerült, hogy a nagynyomású üzemanyag-szivattyú tönkrement, ez az alkatrész viszont körülbelül 500 ezer forintba kerül, ráadásul éppen az üzemanyagrendszer alkatrészeire nem terjed ki a Mapfre olvasónknak adott garanciabiztosítása. Nem cseréltette ki a szivattyút, az Opel Sziget viszont nem volt hajlandó kellékszavatosság keretében ingyen megtenni ezt, csak adtak volna némi kedvezményt az alkatrész és a javítás árából. Végül a hosszas szenvedésbe belefáradva olvasónk szerződést kötött a Legitimo Jogvédelmi Biztosítóval, majd az ügy Vágány Tamás ügyvédhez került.

Az ügyvéd által az Érdi Járásbíróságnak 2024. december elején benyújtott kereseti kérelem szerint olvasónk az autó rejtett hibája miatt elállt az adásvételi szerződéstől, és visszakérte az autó vételárának összegét, vagyis 6,6 millió forintot, valamint a vásárlás után felmerült összesen 800 ezer forint egyéb költség megtérítését is kérte.

A kereset benyújtása után egy héttel jó hírrel jelentkezett az Opel Sziget: megjavították az autót. Ám mivel a Renault addigra már három és fél hónapja állt a szervizben, Géza úgy döntött, kitart álláspontja mellett, és nem tartja meg. A bírósági eljárás alapját részben az adta, hogy az Opel Sziget a sorozatos javítási kísérletek ellenére hosszú időn át nem tudta megjavítani vagy más műhelyekkel megjavíttatni az autót.

A használt autókkal járó kockázatok és költségek egy részét a vásárlóknak, egy részét viszont az eladóknak kell fedezniük, de örök vita zajlik arról, hogy kinek mit kell fizetnie, ha az autó nem olyan, mint amire a vevő számított. Kisebb-nagyobb javítanivalókra és karbantartási költségekre mindig számítania kell a vevőnek, miután megnézte és kipróbálta az autót. Ebbe a körbe tartoznak a szabad szemmel is felfedezhető és az eladó által jelzett hibák, valamint a természetes elhasználódásból adódó javítani- vagy cserélnivalók. Kopott gumiabroncsok, csereérett fékek vagy szivárgó lengéscsillapítók miatt nem érdemes reklamálni, ahogy a karbantartási költségek miatt sem. Hasonló helyzetben nincs értelme ügyvédet fogadni és bírósághoz fordulni, mert ez nem megalapozott.

Mivel olvasónk ezekre a költségekre számított a vásárláskor, azért követelte vissza a perben az autó vásárlás utáni karbantartására és javítására költött összeget is, mert álláspontja szerint rejtett hibával adták el neki a kisbuszt, ezért fulladt le olyan sokszor a motor.

A jog fogyasztói szerződésnek nevezi azokat a megállapodásokat, amikben egy autókereskedés és egy magánszemély köt üzletet. Ilyen esetekben a vásárlást követő évben a kereskedésnek kell bizonyítania, hogy a használat közben jelentkező hiba nem állt fenn a vásárlás előtt, és nem is a természetes elhasználódás következménye. Életszerűtlen elvárás ez egy használt autóval kapcsolatban? Lehet, de a jogszabály célja védelmet nyújtani az autóvásárlóknak az ilyen hibás teljesítés miatt indított ügyekben. A bíróságok persze mindig mérlegelik, hogy a pert indító autóvásárló követelése jogos-e, vagy sem, és ennek eldöntésére sokszor igazságügyi gépjármű műszaki szakértő segítségét veszik igénybe, aki alapos vizsgálatot végez, mielőtt megválaszolja a nagy kérdést.

Az Opel Sziget Telexnek adott nyilatkozata szerint az üzemanyagrendszer bizonyos alkatrészeinek cseréjével sikerült megjavítani az autót, de a cég nem kívánta elárulni, hogy pontosan milyen alkatrészeket cseréltek ki, és azt sem, hogy mennyibe került a javítás. Cikkünk írásakor 6,5 millió forintért hirdetik Géza egykori családi autóját, és a cég állítása szerint a Renault következő gazdájának nem kell hasonló kálváriával számolnia.

Az Opel Sziget nyilatkozatában hangsúlyozta azt is, hogy a perben kötött megállapodás értelmében március végéig összesen 7,5 millió forintot fognak fizetni olvasónknak. Hozzátették, hogy mivel egyezséget kötöttek Gézával, nem készült olyan független igazságügyi műszaki szakértői vélemény, ami kétséget kizáróan meg tudta volna állapítani, hogy miért tapasztalt rendszeresen hibát olvasónk a Renault használata közben. A cég szerint a hibajelenség, illetve annak jelzése nem feltétlenül jelenti azt, hogy valóban hibás egy autó.

Varga Tibor szerint a cége által végzett állapotfelmérések során egyetlen autót sem tudnak hetekig vagy hónapokig tesztelni. Bár az ügyben szereplő Renault kisbuszt évekkel ezelőtt vizsgálták át, Varga szerint az általam elküldött jegyzőkönyvből is kiderült, hogy semmilyen működésbeli, diagnosztikai eltérést nem produkált a Renault, amikor átnézték, és a később felmerülő hibának sem mutatta jelét.

Az autók rendszereiben fellépő időszakos hibajelenségeket néha rendkívül nehéz behatárolni. Ehhez sok türelemre, időre, diagnosztikai vizsgálatra, tesztvezetésre van szükség. Ha a későbbi rendellenesség nem jelentkezik a vizsgálat során, valamint az autó hibatárolói, illetve a vezérlőegységnek a motor működése közben kiolvasható élő adatai sem mutatnak korábbi anomáliát, az állapotfelmérő a szakmai felkészültsége, profi diagnosztikai háttere ellenére sem tudja felhívni a leendő vásárló figyelmét a kockázatra – tette hozzá Varga Tibor.