8,5 hektárral megnőtt a trópusi turistaparadicsom Reunion szigete egy vulkánkitöréstől
Az Indiai-óceán nyugati felén, Madagaszkár közelében található Réunion szigetén januárban, majd február 13-án több mint két év szünet után újult fel a vulkáni működés, ami 41 napon keresztül zajlott. A 2056 méteres tengerszint feletti magasságban lévő kitörési helyszínről csorogtak le lávafolyamok a meredek, óceánoldali lejtőn. Március 13-án a láva keresztezte az RN2 autóutat, majd két nappal később már az óceánba ömlött. A lávacsatornákban érkező, több mint 1100 Celsius-fokos kőzetolvadék 8,5 hektárral növelte meg a sziget területét. A kitörés most megállt, de nem kizárt, hogy rövidesen újra elindul.
Az óceáni szigetek többsége vulkáni működéssel jött létre. Ilyenek a Hawaii-szigetek, a Kanári-szigetek, a Zöld-foki-szigetek, az Azori-szigetek és Izland is. Néhány tízezer vagy néhány százezer év alatt az óceáni aljzatról épülő vulkán víz fölé bukkanhat és így új szárazföld jöhet létre. A hawaii Nagy-sziget (Big Island) keletkezése mintegy egymillió évvel ezelőtt kezdődött, a sziget legidősebb, annak születését jelző képződményei 460 ezer évesek. A folyamatos vulkáni működés végül egy több mint 4000 méter magas hegyet hozott létre, ez a Mauna Loa. Mondhatjuk azt is, hogy ez a vulkán a Föld egyik legmagasabb hegye, mivel az óceáni alapzattól mérve a magassága eléri a 10 000 métert. Az óceáni szigetek növekedése jelenleg is zajlik, bár nem túl gyakran láthatjuk ezt a különleges eseményt. A Nagy-szigeten a 2018-as vulkáni működés például 875 hektár (3,5 négyzetkilométer) új szárazföldet hozott létre. A 2021-ben La Palma szigetén (Kanári-szigetek) zajló lávaöntő kitörés 48 hektárral gyarapította a sziget kiterjedését. Most a francia fennhatóságú Réunion szigeten lehetett megfigyelni a természet alkotó erejét: tíz nap alatt 8,5 hektárral nőtt a sziget kiterjedése.
Réunion a Föld egyik legaktívabb vulkáni területe, a kitörések sok szempontból hasonlóak a hawaii Nagy-szigeten zajló működéshez. A sziget délkeleti részén található Piton de la Fournaise (Tűzkemence-csúcs) területén hasadt fel a felszín és csapott fel lávaszökőkút, ami kisebb-nagyobb vulkáni kúpokat épített. A kapcsolódó, több mint 1000 Celsius-fokos bazalt lávafolyamok általában a vulkáni területen belül maradnak, azonban ha keleti irányba folynak, akkor a meredek óceán oldali lejtőn leereszkedve átvághatják a parti településeket összekötő RN2 autóutat. Ez történt 2007-ben és most, március 13-án ez újra bekövetkezett. A lávafolyamok több mint 300 méter hosszon keltek át az autóúton, sok esetben több méteres vastagságban, március 15-én éjjel pedig elérték az óceánt is.
A kis viszkozitású, azaz hígan folyós bazaltos láva többnyire csatornákban folyik, amelyek tetején lévő lávakéreg jól szigetel, így a kőzetolvadék szinte hűlés nélkül meg tud tenni akár több kilométer távolságot. A helyi vulkánobszervatórium szakemberei hőmérséklet-méréseket végeztek az óceánparton kialakult lávadeltán. Az izzó kőzetolvadék itt 1130 Celsius-fokos volt pedig hét kilométer távolságot tett meg a kitörési központtól. Ez azt jelenti, hogy alig csökkent a hőmérséklete a lávacsatornában. Innen kisebb-nagyobb lávanyelvekben buggyant a felszínre, a rajta kialakult lávabőr pedig meggyűrődve különleges kötélláva felszínt alkotott. Bár a láva és a hideg óceánvíz keveredése apró kőzetüvegszilánkokat is tartalmazó savas gőzfelhőt hozott létre, az érdeklődés a sziget új szárazföldjének születése iránt óriási volt. Nemcsak a helyi lakosok özönlöttek a kitörés helyszínére, hanem rengeteg turista is, ami nem kis gondot okozott az elmúlt napokban, hetekben.
A vulkáni működés március 25-én, helyi idő szerint délután hirtelen leállt, azonban egyelőre nem mondható ki, hogy vége van a különleges vulkáni működésnek. Vannak példák arra (a Réunion szigeten például 2015. augusztusából), hogy egy ilyen vulkánkitörés néhány napos szünet után, újult erővel folytatódhat. Ezért a vulkánobszervatórium szakemberei továbbra is napi 24 órában figyelik a jeleket, a földrengéseket, a magma mozgására utaló földremegés-kilengést és a vulkán felszínének púposodását. Negyvenegy nap alatt közel 25 millió köbméter láva folyt ki. Ez messze elmarad a történelmi idők egyik legnagyobb kitörésétől, ami 2007-ben történt a szigeten. Akkor több mint 200 millió köbméter láva terült szét a felszínen és a sziget szárazföldje 40 hektárral gyarapodott. A több mint két év után felújult mostani vulkánkitörés nagyszerű példáját mutatta annak, hogyan működik bolygónk, hogyan keletkeznek új szárazföldek a Földön. A vulkáni működés évmilliárdok alatt kulcsszerepet játszott abban, hogy vannak kontinensek, vannak szárazföldek, ami életet ad bolygónknak.
(A szerző geológus-vulkanológus, az MTA rendes tagja, tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszék, MTA-HUN-REN CSFK PannonVulkán Lendület Kutatócsoport, a Tűzhányó Blog Facebook csoport vezető írója.)
