„Egy betonfal felé közeledünk a sötétben nagyon nagy sebességgel, és azon vitatkozunk, hogy van egy ötvenes tábla. Szerintem nem jó ötlet száznyolcvannal nekimenni a betonfalnak, inkább be kéne kötni a biztonsági övet és lassítani” – mondta Litkai Gergely arról a rendszeresen visszatérő érvről, hogy a gazdasági versenyképességet veszélyezteti, ha csökkentjük a kibocsátásainkat. A legtöbbeknek humoristaként ismert Litkai régóta foglalkozik környezet- és természetvédelmi kérdésekkel, és az új klímavédelmi törvénytervezet egyik védnöke is.
A civilek szeptemberben indítottak kezdeményezést egy új klímatörvény tervezetének összeállítására. Ez most jelentős mérföldkőhöz érkezett: több mint 180 szereplő (civil szervezetek, intézmények, érdekképviseletek, ágazati és kormányzati szervek) meglátásait, szakmai javaslatait összegyűjtve elkészült az a koncepció, amelyet március végéig bárki véleményezhet. Ezeket a véleményeket is beépítve születhet meg az a végleges anyag, amelyet aztán jogszabályjavaslattá fordítanak át, és eljuttatnak a döntéshozókhoz.
A nagyszabású projekt egyik gazdája, a Magyar Természetvédő Szövetség nevében Éger Ákos ügyvezető elnök beszélt a részeredményekről, illetve az előzményekről. A társadalmi kezdeményezést az indította el, hogy az Alkotmánybíróság tavaly nyár elején megsemmisítette az ezer sebből vérző klímatörvény egyik passzusát, és arra kötelezte az Országgyűlést, hogy idén június 30-ig alkosson meg egy új jogszabályt.
Arra Éger Ákos is felhívta a figyelmet, hogy egy klímatörvény már messze nem csak a klímáról szól, gyakorlatilag az egész életünket érinti, akár működő gazdaságról, akár megőrizhető egészségről beszélünk. Elég csak arra gondolni, hogy a mezőgazdasági területeink közel háromnegyede évről évre aszállyal sújtott területnek minősül, vagy hogy a hőhullámok mekkora többlethalálozással járnak.
„Ez a klímatörvény sokkal több, mint egy zöld hóbort, az alapvető életlehetőségeinket érinti, hogy tudok-e levegőt venni, ha megnyitom a csapot, folyik-e belőle a tiszta víz, el tudok-e menni a munkahelyemre, lesz-e hozzá elég erőforrás, hogy a munkahelyek működni tudjanak. Az igazából mindegy, hogy a betonfalnak benzines, dízeles vagy elektromos autóval megyek neki. Ha kis része is igaz a tudományos jóslatoknak a környezeti kérdésekről, akkor sokkal felelősebben kell mind az embereknek, mind a döntéshozóknak, mind a gazdaságnak hozzáállniuk ezekhez a kérdésekhez” – mondta Éger.
„Ez valójában kulturális kérdés is, jogszabályokkal nagyon sok mindent el lehet érni, sok irányba lehet haladni, de kulturálisan is fel kéne nőnünk, hogy hogyan kellene egy ilyen problémát kezelnünk. Ha nem tudjuk helyén kezelni a tudományt, annak óriási költségekkel létrejött eredményeit becsatornázni a társadalomba, akkor duplán pazarolunk” – mondta Litkai Gergely. Szerinte hibás megközelítés az, hogy ha majd elmegyünk a határokig, amelyeket a természet állít, akkor majd abból tanulunk, ez az emberiség történelmében sosem vezetett jóra. Úgy gondolja, hogy jobb, ha magunknak állítunk határokat, és azokat könnyebb is betartani.
Litkai szerint az Alkotmánybíróság határozata nemzetközi szinten is előremutató volt azzal, hogy nemcsak a szén-dioxid-kibocsátással foglalkozott, hanem az adaptációval és a rezilienciával is, és rámutatott, hogy mennyi természeti és társadalmi kárt tud okozni, ha elmaradnak a megfelelő intézkedések. Litkai szerint az lenne nagyon fontos eredmény, ha a társadalom képzelete meglenne arról, hogy ennek mi lehet a vége, és ezért már most hajlandó lenne cselekedni. Ő ebben is látja a szerepét, hogy ezt a képzeletet valahogy megteremtse.
A civil klímatörvény koncepciójának kidolgozásában nagy szerepet vállaló másik szervezet, a Green Policy Center nevében Koczóh Levente klímapolitikai szakértő ismertette a fejezeteket. Alapelvként azt fogalmazták meg, hogy 2050-ig el kellene érni a klímasemlegességet az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével és a szénelnyelők kapacitásának növelésével, ami a természeti rendszerek védelmével és helyreállításával jár együtt. Könnyen belátható, hogy ha több természeti területünk van nagy arányú felszínborítottsággal, az sok szenet tud elnyelni, miközben a légkör hőmérsékletét is csökkenteni tudja a gyep, az erdő, a cserje. A tervezet szerint meg kell őrizni az ország biológiailag aktív felszíneit, pótolni kell a zöldfelület-veszteséget, és a földhasználatot a vízmegtartás, a termőföldvédelem és a természetvédelmi szempontok szerint kell alakítani. Ha a tájban nincs víz, az aszály és a hőség még elviselhetetlenebb.
A tervezet segítséget ad ahhoz, hogy alkalmazkodjunk az elkerülhetetlen hatásokhoz, és kerettörvényként az élet minden területére átfogó válaszokat kínál. Sok ágazati javaslat is megjelenik benne, de Koczóh felhívta a figyelmet arra, hogy ha ilyen tartalmú klímatörvény születik, azzal majd az ágazati törvényeket is összhangba kell hozni. A javaslatban nemcsak egyetlen elérendő kibocsátási célt adtak meg egy távolinak tűnő időpontra, hanem több közbülsőt is meghatároztak, hogy folyamatos legyen a teljesítési pálya.
Koczóh azt mondta, hogy a hazai tudományos szférának is nagy szerepe lehet a célok megvalósításában, de több területen a hagyományos népi tudás felelevenítésére is szükség van. Az egyik fejezetben a klímapolitika pénzügyi hátterét elemzik, és mindenhez forrást is rendelnek, a finanszírozási rendszer egyik központi eleme a Nemzeti Éghajlatvédelmi Alap lehetne. Koczóh szerint addig kéne majd eljutni, hogy bármilyen forrás elköltése legalább ne hátráltassa a klímacélok teljesítését.
A klímatörvényt június 30-ig kellene elfogadni, de az országgyűlési választás és az utána következő kormányalakítás időszaka miatt nehezített pálya látszik. Égerék ezzel együtt remélik, hogy legkésőbb a szeptemberi parlamenti időszakban tárgyalják majd a törvényt. Úgy gondolja, hogy a mostani anyag is már kompromisszum eredménye, nem egyetlen szervezet lenyomata, ezért lehetne belőle sokat meríteni, és ha az ő tervezetük nem is valósul meg, abban azért reménykedik, hogy az új klímatörvényt a komplexitás jellemzi majd, és kerettörvényként megteremti a számonkérhetőséget és a határidők betartását.
A civil klímatörvény-koncepciót itt lehet elolvasni, a rövid összefoglalója itt található, véleményezni pedig itt lehet.
