A nőknél tovább fennmarad a fájdalomérzet, és ezért az immunsejtek lehetnek a felelősek

Egy friss tanulmány szerint az eltérő immunrendszer lehet annak az oka, hogy a nőknél és a férfiaknál a fájdalomérzet időtartama különbözik, írta a Livescience.

A legtöbb ember elszenved az élete során kisebb-nagyobb baleseteket, például bokaficamot, töréseket vagy esik át olyan műtéteken, amely után fájdalomérzet marad. Ahogy a test gyógyul, a legtöbb esetben a fájdalom is elmúlik, de nőknél általában tovább tart, mint a férfiaknál, és a nőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki krónikus fájdalom is, állítja Geoffroy Laumet, a Michigan State University neuroimmunológus kutatója.

Laumet szerint sokáig érzelmi, pszichológiai és társadalmi tényezőknek tudták be, hogy eltérően érzékeli a két nem a fájdalmat, de tanulmányukban arra jutottak, hogy ebben az immunrendszer játszik jelentős szerepet. A korábbi feltevés az volt, hogy az immunrendszer magával a lokális gyulladással fokozza a fájdalmat, de az újabb eredmények már arra utalnak, hogy az immunsejtek is jelentős szerepet játszhatnak a fájdalom enyhítésében. Ezek a sejtek viszont nem ugyanúgy működnek a férfiaknál és a nőknél, és ez lehet a kulcsa a fájdalomérzet gyorsabb múlásának vagy elhúzódásának.

Laumet kutatócsoportja azt vizsgálta, hogy egy akut fájdalom, hogyan válik krónikussá, ehhez egérkísérleteket kombináltak olyan emberek adataival, akik autóbalesetben voltak érintettek, mert az úgy szerzett sérülések gyakori kiváltó okai a hosszú távú mozgásszervi fájdalomnak.

Kutatásukban egy interleukin-10 (IL-10) nevű, gyulladáscsökkentő molekulára összpontosítottak, ennek szintjét mérték egerekben bőrsérülés után, és sürgősségi osztályon kezelt embereknél is.

„Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy az IL-10 nemcsak csillapítja a gyulladást, hanem közvetlenül kommunikál a fájdalomérzékelő idegsejtekkel is, hogy kikapcsolja azokat. Más szóval, az IL-10 segít a fájdalom elmúlásában” – írta Laumet.

Megállapították, hogy az IL-10-et főként a monocita nevű immunsejttípus termeli. A monociták a vérben keringenek és a sérült szövetekhez jutnak el. A kutatók azt tapasztalták, hogy egereknél és az embereknél is a hímek épültek fel gyorsabban a fájdalomból. Azt sejtik, hogy ennek az az oka, hogy hogyan viselkedne a monociták egy-egy sérülés után. A hímeknél, férfiaknál a monociták nagyobb valószínűséggel termeltek IL-10-et, míg a nőknél kevésbé volt kifejezett ez a válasz. Azt is megállapították, hogy az egyik férfi nemi hormon, a tesztoszteron is befolyásolja, hogy a monociták mennyi interleukin-10-et termelnek.

A kutatók szerint a feltárt biológiai útvonalak megértésével új kezeléseket is lehet kifejleszteni. Ezután a fájdalomjelek blokkolása helyett a terápiákkal a szervezet saját fájdalomcsillapító rendszerének erősítése lehet. A komfortérzet hamarabb helyreállhat, ha az immunsejtek le tudják nyugtatni a fájdalomérzékelő neuronokat.