Covidra, náthára, influenzára egyszerre hatásos vakcina, amit orrspray-vel adnának be
Egereken végzett kísérletek olyan reményt keltő eredményeket hoztak, amik szerint lehetséges egyetlen vakcinával több fertőző betegség ellen védekezni, és ezt a vakcinát injekció helyett orrspray-vel lehet bejuttatni a szervezetbe, írta a Conversation.
A legtöbb vakcina úgy működik, hogy az immunrendszer egy adott kórokozó legyengített változatát kapja meg, vagy egy olyan kulcsfontosságú fehérjét kap meg belőle, amivel a szervezet fel tudja ismerni a patogént. Ez az új típusú vakcina viszont nem egyetlen kórokozóra céloz, hanem az immunrendszert helyezi készenlétbe úgy, hogy olyan jeleket utánoz, amelyeket akkor termel természetes úton a szervezet, amikor vírus- vagy baktériumtámadás éri. Az immunrendszer ebben az állapotában nem egyetlen támadó hatástalanítására van felkészülve, hanem a fenyegetések széles skálájára reagálhat.
A vakcina két kulcsfontosságú immunsejt közötti kommunikáció fokozásával fejti ki hatását. Az egyik ilyen immunsejt az alveoláris makrofág, amely a tüdő apró légtereiben helyezkedik el, és a belélegzett káros anyagokkal szembeni első védelmi vonalat jelenti. Amikor aktiválódik, gyorsabban kebelezi be és pusztítja el a behatoló kórokozókat. A második típusba a T-sejtek tartoznak, amelyeket gyorsabb vírusellenes válaszreakciókra kényszerít a vakcina, és szintén több támadóra alkalmasak.
A kutatók az új vakcinát orrspray-vel juttatják be, amire az a magyarázat, hogy az orrot, a torkot és a tüdőt nyálkahártya borítja, ami az első védőrétegnek számít a fertőzésekkel szemben. Ezekben a szövetekben az immunrendszer erősebben reagál, ha a vakcinát közvetlenül beléjük adják be, nem pedig mondjuk karizomba. Az új vakcina orrba fújásával könnyebben elérhetők a tüdő mélyén található immunsejtek is. Több országban már rutinszerű, hogy a gyerekek orrspray formájában jutnak hozzá az influenza elleni vakcinához, és állatokon végzett kísérletek szerint Covid-vakcinák is hatékonyabban blokkolták a fertőzést, ha így adták be őket, és nem injekcióval.
Ami működik az egerekben, az még nem biztos, hogy működni tud az emberekben is, mert azért vannak különbségek az immunrendszerben is. A következő lépésben tudják majd embereken is tesztelni a vakcinát. Ha hatékonynak bizonyulna embereknél, egy ilyen vakcina elvileg kiválthatná a legtöbb RNS-alapú vírus, mint az influenza, a nátha és a Covid oltásait.
Az egereknél nagyjából három hónapos volt a védelem, ami jóval rövidebb időszak, mint ahogy az más emberi vakcináknál megszokott. De még így is lehet értelme a használatának. Ha a vakcinát minden ősszel beadnák, érdemi védelmet nyújthatna a veszélyeztetett embereknek a téli hónapokban, amikor a légúti fertőzések tetőznek.
A vakcinával még számtalan biztonsági kockázat lehet. Ki kell deríteni, hogy nem okoz-e károsodást egészséges szövetekben, vagy az immunválasz nem fokozza-e a fogékonyságot más fertőzésekre, például bélparazitákra, és hogy milyen hatása van az idősekre, akiknél eleve van valamilyen szintű háttérgyulladás. Mire minden kérdést tisztáznak, és meggyőzőek is a válaszok, öt-hét év is eltelhet,
