Még mindig csak találgatják, hogy miért nem nőtt nagyobbra a csirkénél is kisebb ragadozó dinoszaurusz

Az alvarezsaurus nembe tartozó ragadozó dinoszauruszokról sokáig azt gondolták, hogy azért maradtak nagyjából csirkeméretűek, mert hangyákon és termeszeken élve nem is nőhettek nagyobbra. Egy szinte teljesen ép csontváz fosszíliáinak vizsgálata viszont egy új elméletet hozott, írta a New Scientist.

Az Alnashetri cerropoliciensis 95 millió éves fosszíliáját 2014-ben találták meg az argentin Patagónia északi részén. Az első Alnashetri még 2012-ben került elő, de csak egy hiányzó végtagcsont-együttes alapján tudtak következtetni anatómiai jellemzőire.

„Egy teljes csontvázzal hirtelen minden információ birtokában voltunk ahhoz, hogy megértsük, miben hasonlít vagy különbözik az Alnashetri más fajoktól, és kulcsot kaptunk ahhoz, hogy megértsük, hogyan fejlődött ki az alvarezsauridák szokatlan anatómiája” – mondta Peter Makovicky, a Minnesotai Egyetem kutatója.

Az új fosszília nagyon hosszú, vékony hátsó végtagokkal és meglepően hosszú mellső végtagokkal rendelkezik, amelyek három jól fejlett ujjat őriztek meg. A csontok részletes elemzése utána arra jutottak, hogy egy felnőtt, legalább négyéves dinoszauruszt találtak meg. A kutatók becslése szerint maximum 70 dekagramm lehetett a tömege. „Ez a faj tényleg apró, kisebb, mint egy csirke” – mondta Mackovicky.

Az alvarezsaurust volt, hogy a madarak korai őseinek tartották, de ma már az a konszenzus, hogy ha megjelenésében még madarat is idézett, nem madárjellegű Theropoda volt.

Korábban azt gondolták, hogy az összes apró alvarezsauridának nagyon rövid, vaskos mellső végtagjai voltak, nagy hüvelykujjal, de összezsugorodott oldalsó ujjakkal, és apró fogai voltak. A paleontológusok úgy vélték, hogy ezek az anatómiai jellemzők a zsugorodó testméretükkel együtt fejlődtek ki, mivel csak hangyákkal és termeszekkel táplálkoztak, mondta Makovicky.

„De az Alnashetri nem illik ebbe a mintába – a kisebb alvarezsauridák közé tartozik, de sem a fogai, sem a mellső végtagjai nem zsugorodtak össze, mivel az alvarezsauridák evolúciós fájának egy sokkal korábbi ágát képviseli” – mondta a kutató.

Az alkarjai inkább olyanok, mint más theropodáké, és Makovicky szerint valószínűleg nemcsak hangyákkal táplálkozott, hanem szélesebb körből kerültek ki a zsákmányai, más gerinctelen állatokat is fogyaszthatott. Persze még ez sem tökéletes magyarázat arra, hogy miért maradt ilyen apró.

„Csak egy halvány gondolatunk van arról, hogy az alvarezsauridák sikeresek voltak a nagyon apró ragadozók élőhelyeinek betöltésében” – mondta Mackovicky.