Vége lehet az éghajlati korszaknak, amiben felvirágzott az emberi civilizáció, és ez is a klímaváltozás miatt van
Az emberi civilizáció kialakulásához sok dolog együttállására volt szükség az elmúlt 11 ezer évben. Ezek közé tartozik az is, hogy egy stabil éghajlati időszakban, a holocénben virágzott fel az egész, így jöhetett létre a mezőgazdaság és a városi élet. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói azonban egy friss tanulmány alapján arra jutottak, hogy már elhagytuk ezt a kényelmes, stabil tartományt, és olyan éghajlati állapot felé haladunk, amelyhez hasonlót a bolygó sok millió éve nem tapasztalt – olvasható a Másfélfok cikkében.
A One Earth szaklapban publikált tanulmányban a kutatók azt vizsgálták, mekkora a kockázata annak, hogy a klímaváltozást erősítő visszacsatolások annyira erősek legyenek, hogy egy olyan, folyamatos melegedés jöjjön létre, amely önfenntartóvá válik. Ez azt jelentené, hogy a bolygó hosszú távon sokkal melegebbé válna, és a folyamat akkor is visszafordíthatatlan lenne, ha később csökkennének a kibocsátások. A tanulmány szerzői ezt „üvegház pályának”, a magyar kutatók „forró Föld pályának” nevezik, utalva ezzel a 40 millió évvel ezelőtti „forró Föld” időszakra.
Az ELTE kutatóinak összefoglalója szerint a Föld éghajlatáról sok közvetett információ áll rendelkezésre, melyek alapján akár 65 millió évre visszamenően rekonstruálható a globális átlaghőmérséklet. Ez alapján látható, hogy Földünkön voltak már a mainál sokkal melegebb időszakok is, ezekben a jelenleginél akár 10-15 fokkal is magasabb volt az átlaghőmérséklet. A jövőbeli forgatókönyvek alapján viszont ha a jelenlegi kibocsátási pályán maradunk, akkor 2300-ig sosem látott gyorsasággal érhetünk el a 40 millió évvel ezelőtti hőmérsékleti szintekre.
Akkor gyakorlatilag nem léteztek jégtakarók, a tengerszint pedig több tíz méterrel magasabb volt a mainál – annak ellenére pedig, hogy volt már ilyen, ezzel kilépnénk abból a tartományból, amelyre a mezőgazdaság, az infrastruktúra és az ökoszisztémánk is alapszik.
A gyorsuló felmelegedés miatt a 1,5 °C tartós átlépése már három éven belül bekövetkezhet, a melegedés üteme pedig folyamatosan nő. A kutatók szerint azonban ez utóbbi nem azt jelenti, hogy az eddigi modellek tévesek voltak, hanem azt, hogy bizonyos visszacsatolásokat eddig alábecsültek. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a globális hőmérséklettel erősen összefüggő légköri szén-dioxid-koncentráció évtizedeken belül elérheti a „forró Föld” korszak értékeit, és már most is kétmillió éve nem látott szinten vannak.
A magyar kutatók szerint az bizonytalan, hogy hol billenhetnek át olyan kritikus dolgok, mint például a grönlandi jégtakaró olvadása vagy az észak-atlanti áramlási rendszer összeomlása, de a legtöbbjük tovább gyorsítja a felmelegedést, és egyesek már a globális átlaghőmérséklet 1,5-2 °C-os növekedésénél bekapcsolódhatnak. Az áramlási rendszer egyébként különösen érdekes, mert ennek hűtő és melegítő hatása is lehet, és 1,5–7,5 °C-os melegedés között bárhol megtörténhet. Egyértelműen hűtő folyamatokból viszont nincs sok, és ami van, az is járhat olyan egyéb hatásokkal, amik viszont melegítenék a bolygót.
A kutatók szerint a klímamodellek folyamatosan fejlődnek, és egyre pontosabb becsléseket adnak a jövő éghajlatáról, de azt már most is tudjuk, hogy az éghajlati rendszer rendkívül érzékeny, a visszacsatolási folyamatok egyre erősebbek, a jelenlegi kibocsátási pálya nincs összhangban a stabil, holocénben tapasztalt egyensúlyi klímaállapot megőrzésével. A kérdés így most már nem is az, hogy 2100-ban hány fok lesz, hanem az, hogy elköteleződünk-e egy magasabb hőmérsékletű egyensúlyi állapot mellett, amelyről utódaink száz év múlva már nem fognak tudni letérni.
