A csuklómra költöztettem a háziorvost. Vagy mégsem?

„Így van ez, negyven fölött már jöhetnek a problémák, de ha a vérnyomás jó, akkor alapvetően a dolgok rendben mennek”

– így bocsátott el néhány éve egy kardiológus, bogarat ültetve a fülembe azzal, hogy nézzek rá néha a vérnyomásértékeimre. Vettem is egy felkarpumpás orvosi vérnyomásmérőt, de olyan kellemetlen rendelőérzet tapadt hozzá, meg annyira kényelmetlen volt mindig elővenni-elpakolni, hogy inkább a szekrény sarkában porosodott.

Aztán egyre többször futottam bele olyan leírásokba, hirdetésekbe, ahol az okosórák egyik új funkciójaként megjelent a vérnyomásmérés. Olvastam Világi Máté kolléga cikkét is, ami feltartott ujjként figyelmeztetett, hogy csendes gyilkosként támadja a magyarokat a magas vérnyomás, pedig már elég egyszerű lenne nyakon csípni. TLDR: Mérni kell, ugye.

Hát akkor csípjük nyakon, gondoltam, és tavaly év végén vettem egy nem túl komoly márkanévvel (EP03) büszkélkedő, de leírása szerint annál okosabb kínai olcsó órát 29 ezer forintért. Ennyit megér: ha működik, nagyszerű, ha nem, akkor meg buktam 30 ezer forintot, abba nem halok bele. És ezzel beléptem az okosórák csillogó világába.

Az EP03 folyamatos, ötpercenkénti vérnyomás-monitorozást tud, azt naplózza is, az adatokat pedig táblázatba importálva kínálja a gazdájának. Be lehet állítani riasztási értéket is, hogy ha, mondjuk, 150 fölé szalad az érték, akkor zizegjen a csuklón. Persze a vérnyomáson túl méri a pulzust is, lehet EKG-t csinálni vele, és követi a vércukor- és a véroxigénszintet. Be van építve egy csomó fitneszfunkció futó- vagy egyéb edzésekhez, és természetesen mutatja az időt is. De minket most csak a vérnyomásmérés érdekel.

Csuklómon a háziorvos! – kiáltottam fel, abba a hitbe ringatva magam, hogy a jövő elkezdődött. Viszont az óra folyamatosan gyanúsan jó vérnyomásadatokat szórt. Míg a pulzus rendesen felszaladt egy szigetkör lefutása közben, ahogy kell neki, addig a vérnyomás 120/80 körül maradt előtte, utána és közben is. Hm. Alvásnál ugyanígy, csak az ellenkező irányba: a pulzus leesett a nyugalmi értékre, de a vérnyomás nem nagyon követte. Hm-hm.

Ekkor merült fel a gondolat, hogy valahogy ki kéne deríteni, mennyire bízhatunk ezekben a szerkentyűkben, ha már az a feladatuk, hogy őrködjenek az egészségünk felett. Az pedig úgy a legegyszerűbb, ha összehasonlítjuk őket más órákkal, sőt tanúsított, hivatalos mérőkkel is.

Az okosórapiacon ma már nagyon sok karóra dicsekszik vérnyomásmérő funkcióval. A méréseket általában a készülék hátoldalába integrált optikai PPG-szenzorok végzik. A szenzorok éles zöld vagy piros fénnyel átvilágítják a bőrt és azon túl az erek falát, kimutatva a szövetek mikrovaszkuláris rétegében bekövetkező vértérfogat-változásokat. A kapott adatokat az óra egy algoritmus alapján matekolja ki, és a végén kijön a vérnyomásérték.

Egyetlen gyártó van, ami letért a fotoszenzoros útról, és saját, gyökeresen más technológiát dolgozott ki a csuklóvérnyomás-mérésre: a Huawei. A cég Watch D2 típusú órája az egyetlen a palettán, ami kompressziós csuklómandzsettát használ a vérnyomás-ellenőrzéshez. Az óraszíjhoz tapadó, csukló körüli kis légpárnát az órába épített minikompresszor fújja fel, hasonlóan a háziorvosi rendelőkből ismert felkarpumpás vérnyomásmérőkhöz, és miközben lassan leereszti, detektálja a véráramlás által keltett rezgéseket (oszcillációkat). Azaz átmenetet jelent a fotoszenzoros órák és a hagyományos, felkaros mérőeszközök között.

Mivel egy Huawei Watch D2 ára már nem az a kategória, amit könnyedén kicsapnék az asztalra (több mint 150 ezer forint), ezért kihasználva a Telex Tech-tudomány rovatának kapcsolatait, beszereztem belőle egy tesztpéldányt a cikkhez. Ezek mellett beszereztem még egy Omron M2 felkaros vérnyomásmérőt, megvolt tehát a teszthez a három eszköz, de jónak láttam előtte megkérdezni egy orvostechnikai szakembert, hivatalosan melyik tekinthető orvosi műszernek.

Az Orvostechnikai Szövetség által ajánlott szakértő lapunknak azt mondta, a Huawei Watch D2 jogszerűen piacra helyezett orvostechnikai eszköz, ami papírforma szerint alkalmas a használati útmutatójában megfogalmazott indikációra, a teljesítőképessége igazolását a tanúsító szervezet áttekintette és elfogadta, a gyártó a 0197 azonosítójú tanúsítvány alapján helyezi el a terméken a CE-jelölést. Az Omron M2 felkaros vérnyomásmérő is az uniós szabályozásnak megfelelően került piacra. Az EP03 viszont csak állítja, hogy tud ilyeneket, amiket a másik két termék esetében igazoltak.

A teszt folyamatával kapcsolatban Kupó Péter, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szívgyógyászati Klinikájának kardiológusa volt segítségemre, aki 7, 10 vagy 14 napos vérnyomásnaplót javasolt, és támogatta az ötletemet, hogy a mindhárom napszakban végzett méréseket három percre rá kontrollmérésekkel egészítsem ki mindhárom eszközön.

A folyamatos, három eszközön végzett mérés nem tette mindig lehetővé az ideális vérnyomásmérési gyakorlatot. Bár a csendes, nyugodt környezet (mérés előtt 3-5 perc nyugalom) mindig biztosított volt, a helyes testpozícióval sem volt probléma, sőt a napi kávéval is kivártam a mérés végét, a dohányzást pedig már rég száműztem az életemből, a mérés előtt kiürített húgyhólyagot nem mindig tudtam prezentálni. Az a módszertani ajánlás is túl körülményes lett volna három eszközzel, hogy minden alkalommal háromszor mérjek, és csak a második és a harmadik mérés átlagát vegyem figyelembe.

A méréseket kilenc napon át végeztem reggel, délben és este az év utolsó napjaiban, még karácsonykor, a fenyőfa mellett is, néha szinte az őrületbe kergetve a páromat az ünnepi asztalon hagyott berendezésekkel és jegyzetekkel. A napi háromszori mérés mellett az egyik napon egy külön 24 órás vérnyomás-monitorozást is elindítottam a két karórán, hogy a félóránként mért adatokból azt is lássam, hogy nem hagyományos körülmények között (futás, alvás, ünnepi evés-ivás alkalmával) hogyan mérnek egymáshoz viszonyítva. A vérnyomásadatok mellett a pulzusadatokat is rögzítettem.

Naponta tehát 18-szor mértem nyugalmi helyzetben, ami a 9 nap alatt 162 mérési adatot termelt ki, ami, kiegészítve a szintén naplózott 24 órás monitorozás 84 adatával, már aránylag jó bázist adott ahhoz, hogy megtudjam, hogyan muzsikálnak az órák. Az értékekből Bakró-Nagy Ferenc kollégával táblázatot és diagramokat is készítettünk a jobb láthatóság kedvéért.

Az Omron felkaros mérő adatait vettük bázisnak. Az orvostudomány jelenlegi állása szerint ugyanis a felkaros mérés a legjobb, mert minél közelebb van a vérnyomásmérésre használt artéria a szívhez, annál pontosabb eredményeket kapunk. Így tehát arra voltunk kíváncsiak, hogy a két óra adatai mennyire térnek el a felkaros mérő adataitól.

Első, saját olvasatom szerint nyugalmi tartományban mindkét karóra adatai úgy-ahogy követték a felkaros mérő adatait. Amikor viszont feljebb szaladt a vérnyomás (családi vacsora-iszogatás, futás környékén) vagy éppen lejjebb esett (alvás közben), azt az EP03 nem nagyon volt hajlandó észrevenni, míg a Huawei igen. Ez a 24 órás, félóránkénti vérnyomás-monitorozásnál jött ki a legjobban. A pulzust láthatóan elég jól együtt számolta mindhárom eszköz.

A dokumentált adatokat elküldtem Kupó Péternek is, aki a következőket szűrte le belőlük. A pulzusnál megállapítható, hogy a kontrollként, referenciaként használt felkaros vérnyomásmérőhöz képest a pulzusadatokban minimális szórás mutatkozik az órák között, a méréseik terhelés hatására is együtt mozognak:

A kardiológus szerint ha a nyugalmi helyzetben történt vérnyomásméréseket nézzük, akkor megállapítható, hogy a Huawei eszköze elég jó trendkövetést mutat, azaz a vérnyomásmérés-görbék jól illeszkednek egymásra. Az abszolút értékek tekintetében itt-ott van ugyan apró eltérés (a legnagyobb december 24-én este), de durva kilengések nincsenek:

Ezzel szemben az EP03 kevésbé győzte meg Kupó doktort. Mint írta, ez az eszköz nem mindig követte le a vérnyomásváltozásokat, illetve abszolút érték tekintetében december 20-án két mérésnél is 20 higanymillimétert (Hgmm) elérő eltérés tapasztalható az Omron méréseihez képest. Feltűnő az is, hogy míg a Huawei eszköze mind amplitúdójában, mind kitérésében igazodik a felkaros mérésekhez, az EP03 esetében a görbék „laposak”, tehát amplitúdóját tekintve nem mindig követi a vérnyomásváltozás mértékét:

A 24 órás mérésekkel kapcsolatban is hasonló a helyzet – tette hozzá a kardiológus. A Huawei adatai alapján megfigyelhető az élettani „dip”, azaz éjszakai vérnyomáscsökkenés, mind a szisztolés, mind a diasztolés értékeket tekintve, és úgy tűnik, az EP03 ebben a szegmensben nem igazán megbízható.

Kupó Péter fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a 24 órás méréseknél nem volt kontroll felkaros vérnyomásmérés (ahhoz egy erre alkalmas külön orvosi műszer kellett volna), de a fenti tapasztalatok és az élettani változások alapján feltételezhetően a Huawei eszköze által mért 24 órás adatok állnak közelebb a valósághoz:

Összességében az adatok alapján a Huawei órája megbízhatónak tűnik a vérnyomásváltozások követésében, az EP03 kevésbé bizonyult meggyőzőnek – szögezte le Kupó Péter. Azonban hozzáfűzte, hogy természetesen a magasvérnyomás-betegség diagnózisának felállításában, illetve a gyógyszeres terápia megkezdésében és optimalizálásában továbbra is a szakmai társaságok érvényes iránymutatásai az irányadók, alapvetően felkaros vérnyomásmérés alapján.

Annak megválaszolására, hogy mit tehet az, aki hiteles eszközzel szeretné mérni a vérnyomását, mit kell ellenőriznie az eszközön és hogyan, ismét az Orvostechnikai Szövetség által javasolt szakértőnket kérdeztük. Mint elmondta, minden, orvostechnikai eszközként jogszerűen piacra helyezett vérnyomásmérő hiteles eszköznek tekinthető, hisz a tanúsítás megléte a mérésmegfelelőséget igazolja. Tehát ha valaki azt szeretné, hogy az eszköze pontosan mérje a vérnyomását, mindenképpen jogszerűen piacra helyezett orvostechnikai eszközt vegyen, ami kifejezetten erre a célra van szánva. Minden esetben figyelni kell a kontraindikációra, azaz vásárlás előtt figyeljünk arra, hogy mikor nem alkalmazható biztonságosan az adott termék.

Megkérdeztük azt is, hogy ha nincs hitelesítve az eszköz, akkor attól még alkalmas lehet-e a vérnyomástrend figyelésére, azaz hogy napi monitorozás alapján jelezze a vérnyomás gyanús változásait, és orvoshoz fordulásra ösztönözzön. A szakértő szerint ha nem orvostechnikai eszközként került forgalomba egy eszköz, akkor semmi nem garantálja, hogy a mérések megfelelőek lesznek, vagy hogy az eredmények összevezethetők egy orvostechnikai eszköz mérési eredményével. Tehát vagy jó, vagy nem jó.

Ha egy nem tanúsított eszköz alulmér, azaz a tanúsított vérnyomásmérőhöz képest szignifikánsan alacsonyabb eredményeket mutat, az képes hamis illúziók keltésére. Ennek tudatában nagy kérdés, hogy jelenleg hoz-e társadalmi hasznot az, hogy egyre több okosórában megjelenik a vérnyomásmérő funkció, vagy inkább kárt okoz a használatuk, mert nem biztos a hitelességük. Az orvostechnikai szakértő szerint az biztosan fontos, hogy az emberek tisztában legyenek a vérnyomásmérés jelentőségével. Ezt ezek az órák elősegíthetik.

De ami még biztosabb: ha egy ilyen eszközt orvostechnikai eszközként tanúsítva helyeznek piacra, annak bizonyosan magasabb lesz az ára, mint a nem tanúsított eszközöknek, és ez okkal van így. Van mögötte egy alapos klinikai kutatás, előny–kockázat értékelés, vizsgálják az eszköz biztonságosságát, és egy független tanúsító szervezet ellenőrzi, hogy igazolható-e minden olyan állítás, amit a gyártó a termékével kapcsolatban feltüntetett a használati útmutatóban.

A jó vérnyomáscélérték az életkortól és egyéb tényezőktől is függhet, ezért a legtöbb embernél a 120–130/70–80 higanymilliméteres céltartományba kell beállítani a vérnyomást:

Az aktuális értéket befolyásolja a mozgás, az elfogyasztott étel-ital és még több tényező, ezért pontosan meghatározott módszertana van a mérésnek. Ettől függetlenül még a legjobb orvosi vérnyomásmérőknél is előfordul ingadozás: két egymást követő mérésnél akár több mint tízszázalékos eltérés is lehet, ami legtöbbször nem az eszköz hibája, mert a vérnyomás is gyorsan változhat.

Valódi jelenség a háziorvosstressz is, azaz hogy a páciensek egy részének a rendelőben eleve feljebb megy a vérnyomása. Ezért fontos a vérnyomásnapló, ami kiküszöböli ezeket a ugrásokat. Meg azért is, mert a rendszeres méréssel megelőzhetők a magas vérnyomás hosszabb távú következményei, mint a szívroham vagy a stroke.

(A Watch D2 okosórát a Huawei magyar képviseletétől kaptuk kölcsön a cikkhez)