Egy friss kutatás szerint az ultrafeldolgozott élelmiszereket ugyanúgy kéne szabályozni, mint a dohányzást

A Telex szerkesztőségének egy része még csak most ocsúdott fel az ultrafeldolgozott élelmiszerektől (többnyire) mentes januárból, máris itt a hír: amerikai kutatók szerint több a hasonlóság az ilyen élelmiszerek és a cigaretták között, mint előbbiek és a zöldségek és gyümölcsök között, ezért szigorúbban kellene őket szabályozni, írja a Guardian. A Harvard, a Duke és a Michigani Egyetem tudósai friss tanulmányukban azt írják: bőven vannak hasonlóságok az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a cigaretták gyártási folyamataiban, többek között az, hogy a gyártók mennyire próbálják optimalizálni a „dózist”, és hogy milyen gyorsan hatnak az agy jutalmazó pályáira.

A kutatók a tanulmányban azt írják: az ultrafeldolgozott élelmiszerek ma már uralják a globális élelmiszer-ellátást, fogyasztásuk erősen összefügg a szívbetegségek, a rák, az anyagcsere-betegségek, a cukorbetegség és az elhízás kockázatával. A kutatáshoz a dohányzás szabályozásának történetére támaszkodva azt vizsgálták meg, hogyan tükrözi az ilyen élelmiszerek tervezése, marketingje és forgalmazása az ipari dohánytermékek stratégiáit.

Az eredményeik azt mutatják, hogy az olyan marketingfogások, mint hogy az élelmiszerekre ráírják, hogy zsírszegény vagy cukormentes, „healthwashingnak” számítanak, vagyis a gyártók úgy reklámozzák a termékeiket, mintha azok egészségesek lennének, pedig nem azok. A kutatók párhuzamot vontak a tanulmányokban például azzal, hogy az 1950-es években a cigarettafiltereket proaktív innovációként vezették be a piacra, holott szinte semmit nem javítottak a dohányzás ártalmain.

Ezen a párhuzamon maradva a kutatók arra kérik az illetékes hatóságokat, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszereket ugyanúgy szabályozzák, mint a dohányzást, hiszen egyes kutatások szerint ugyanúgy függőséget okozhatnak, és ugyanúgy károsak. Ráadásul a dohányzással ellentétben az evés létszükséglet, a modern élelmiszerpalettán pedig egyre nehezebb kikerülni az ilyen ételeket.

A szerzők szerint a dohányszektorból ismert marketingkorlátozások és strukturális beavatkozások útmutatást adhatnak az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel kapcsolatos ártalmak csökkentéséhez, és a közegészségügyi erőfeszítéseket az egyéni felelősségvállalásról az élelmiszeripari felelősségre kellene áthelyezni.