Terjed a rendkívül halálos nipah-vírus Indiában, több ország reptéri szűrést vezetett be
Több környező ország is reptéri szűréseket vezetett be, miután a helyi hatóságok nipah-vírussal fertőzött eseteket jelentettek a kelet-indiai Nyugat-Bengál államban – írja a BBC. A vírus rendkívül súlyos betegséget képes okozni, és magas a halálozási rátája, ezért világszerte figyelemmel követik a helyzet alakulását, de egyelőre Indiában sincs szó kiterjedt járványról, az országon kívül pedig nem azonosították a fertőzést.
Egyelőre december óta két fertőzöttet azonosítottak Nyugat-Bengálban, mindketten egészségügyi dolgozók. A korábbi hírek öt esetről szóltak, de ezt a hatóságok később cáfolták. Kontaktkutatás útján azonosítottak 196 embert, akik kapcsolatba kerültek a fertőzöttekkel, de mindannyiuk tesztje negatív lett – közölte az indiai egészségügyi minisztérium.
„A helyzetet folyamatosan figyelemmel kísérjük, és minden szükséges közegészségügyi intézkedést meghoztunk”
– közölték.
A régió több országa is elővigyázatossági intézkedésekkel reagált a fertőzések hírére. Thaiföldön szűrést vezettek be három olyan reptéren, ahová közvetlen járatok érkeznek Nyugat-Bengálból, és Nepál is szűri a katmandui reptérre és az Indiával közös határátkelőhelyekre érkezőket.
Mi ez, és mennyire veszélyes?
A nipah zoonotikus vírus, azaz képes állatról – jellemzően disznóról – emberre átterjedni, illetve fertőzött ételeken keresztül is elkapható, de emberről emberre is terjedhet. Az első felbukkanásakor a legtöbb emberi megbetegedést közvetlen érintkezés okozta fertőzött sertésekkel. Későbbi járványoknál a vírust hordozó denevérek vizeletével vagy nyálával fertőzött gyümölcs vagy gyümölcskészítmény (például a Délkelet-Ázsiában népszerű, feldolgozás nélkül ivott datolyapálmalé) fogyasztása okozta az emberi megbetegedéseket. Emberről emberre leginkább családtagok, illetve betegek és ápolók közötti terjedésről vannak feljegyzések, mert közeli érintkezéssel vagy testnedvekkel terjed.
A vírus lappangási ideje 4–14 nap. A fertőzés lehet tünetmentes is, de ha jelentkeznek tünetek, azok leggyakrabban a láz, a fejfájás, az izomfájdalom, a hányás és a torokfájás. Ritkábban ezeket követheti álmosság, módosult tudatállapot, illetve atípusos tüdőgyulladás. A súlyos esetekben akut agyvelőgyulladás jelentkezhet, amely halálos is lehet. A betegség halálozási rátája rendkívül magas, 40–75 százalék, vakcina és gyógyszer nincs ellene, csak tüneti kezelés.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezet egy listát azokról a kórokozókról, amelyek a legnagyobb figyelmet érdemlik a kutatások terén, ezen a nipah-vírus is szerepel. Ez alapján a hírekben gyakori fordulat, hogy a WHO szerint a nipah az egyik legvalószínűbb vírus, amely világjárványt okozhat, de a szervezet külön jelzi is, hogy nemcsak a járványpotenciál alapján állította össze a listát, hanem az alapján is, hogy létezik-e az adott betegségre megfelelő kezelés, és a lista a kutatási prioritásokat jelöli ki, nem azokat a vírusokat, amelyek a legnagyobb valószínűséggel okozzák a következő járványt.
Nem ismeretlen Indiában
Az első nipah-vírusos fertőzést 1998-ban, sertéstenyésztők körében azonosították Malajziában, nevét is a faluról kapta, ahol először megjelent. Innen a szomszédos Szingapúrba is átterjedt a járvány, amelyben több mint száz ember halt meg, és egymillió disznót levágtak, hogy megfékezzék a terjedését. Az elmúlt években leginkább Bangladesben fordult elő nipah-fertőzés, 2001-ben több mint száz halálos áldozata volt a vírusnak az országban.
Indiában is többször jelent már meg a nipah-vírus, a mostani fertőzéseket is jelentő Nyugat-Bengál államban 2001-ben és 2007-ben jelentettek fertőzéseket, de 2021-ben például a délnyugat-indiai Kerala államban ütötte fel a fejét. Ugyanitt 2018-ban 19-ből 17 eset volt halálos, míg 2023-ban hatból kettő.
