Rácseteltem Jézus Krisztusra

„Aki nem vak, annak tiszta a kép,
Vesszen az ember, éljen a gép,
Egy napon majd eljön biztos, hát
Üdvözlégy, digitális Krisztus!”

– olvasható Lukács evangéliumában énekli Lukács László, és talán a Tankcsapda frontembere se gondolta, mennyire aktuálisak lesznek a sorai 2025-ben.

Jó pár évvel ezelőtt írtam egy cikket arról, hogy a mesterséges intelligencia (MI) milyen elméleti kihívások elé állítja a vallást. Bár azóta sok víz lefolyt a Dunán, az még mindig távoli dilemma, hogy meddig ember az ember és mikortól kiborg, illetve hogy lehet-e vallásos egy intelligens robot. Manapság inkább olyan problémákkal szembesülhetünk, hogy ha az MI-Jézussal ingyen lehet csetelni, akkor az MI-sátán miért kerül pénzbe; hogy a Jézus-csetbot helyettesítheti-e a templomba járást; vagy hogy ennek az egésznek van-e bármi értelme, vagy pénzéhes parasztvakítás-e csupán, hogy bibliai szereplőket megszemélyesítő robotokkal lehet csetelni az élet dolgairól.

SzentGPT

„Fedezze fel a hite gyakorlásának új, interaktív módját a Text With Jesusszel, egy forradalmi, MI-vel hajtott csetbot alkalmazással, amelyet azoknak az odaadó keresztényeknek terveztek, akik mélyebb kapcsolatot keresnek a Biblia legikonikusabb alakjaival” – olvasható az alkalmazás honlapján. MI-alapú Jézus-csetbotból több is elérhető, de ez kapta a legnagyobb médiafigyelmet, így én is ezt próbáltam ki.

Ahogy a leírásból is kiderül, a neve ellenére az appban nemcsak Jézussal, hanem egy sor másik karakterrel is lehet beszélgetni: a Szent Család tagjai mellett apostolokkal, prófétákkal, arkangyalokkal és más jeles bibliai figurákkal Ádámtól, Évától, Káintól és Ábeltől kezdve Noén át Mária Magdolnáig. Sőt akár a sátánnal is, de rá még visszatérünk, mert az ördög a részletekben, illetve a beállításokban rejlik. Bár elérhető Szent Miklós is, valamiért egy külön Mikulás is került az appba. De vannak kevésbé zavarba ejtő lehetőségek is, lehet például csetelni egy sima spirituális tanácsadó bottal, illetve olyan eszközöket használni, mint a Napi Szentírás, az Imatárs, az Imádságtervező és a Biblia-kör.

Az MI-Jézus már 2023 óta elérhető. A Catloaf Software nevű amerikai cég fejleszti, amelyet stílszerűen egy Péter alapított, a francia származású Stéphane Peter (erről jut eszembe, természetesen Szent Péterrel is lehet csetelni az appban). Maga a cég már 2011-ben létrejött, de eleinte csak statikus appokat fejlesztett. A ChatGPT 2022-es megjelenése után támadt a fejlesztőnek az az ötlete, hogy az MI-modell beépítésével életet lehel a Jézus-botba – és a többi szolgáltatásába is, mert a bibliai alakok mellett történelmi figurákkal és híres írókkal is lehet csetelni.

A Text With Jesust a Biblia összes elérhető verziójával betanították, és elvileg a beszélgetés kontextusa alapján dönti el, hogy mikor melyiket adekvát használnia a válaszaihoz. Cikkünk írásakor az OpenAI GPT-5 nevű nagy nyelvi modelljének legutóbbi verzióját használja, tehát gyakorlatilag egy specializált ChatGPT-ről van szó.

A Text With Jesus Androidra, iOS-re és Windowsra is letölthető, de böngészőből is kipróbálható, én utóbbiban kezdtem el faggatni Jézust.

MI-atyánk, ki vagy a mennyekbe', mondd csak

Ami először feltűnhet a cset elindításakor, hogy az MI-Jézus profilképet is kapott, amely természetesen szintén MI-generált, és olyan, mintha Gigachad épp a Hair főszerepére készülne rajta. Az első belépéskor egy hosszú listából opcionálisan kiválasztható, hogy milyen felekezeti tradíció alapján szeretnénk válaszokat kapni, de enélkül is működik a dolog.

Bár maga az app angol nyelvű, már MI-Jézus beköszönéséből kiderült, hogy tud magyarul, még ha néhol kicsit döcögősen hirdeti is igét. Néhány válaszát szó szerint is megmutatom, hogy átjöjjön a stílus és a hangvétel:

Az app ugyan kiírta az elején, hogy ez egy csetbot, nem valós személy, de az MI-Jézus rögtön felvette a szerepet. Adta magát a kérdés, hogy akkor most hányadán is állunk ezzel a jézussággal. A bot láthatóan tudatában van a maga robot mivoltának, de megindokolta, mi értelme a szerepjátéknak:

Becsületére legyen mondva, hogy nem ragaszkodott a végsőkig a szerepéhez, egy kis nyomasztásra fel is ajánlotta, hogy felhagy vele:

Végül ráhagytam ezt a Jézus-dolgot, és ha már rögtön azzal indított, hogy azért van itt, hogy megvigasztaljon, inkább feltettem neki a klasszikus vallásszkeptikus kérdést:

Innentől egyébként szinte minden válaszában testvérként szólított. Miután jeleztem, hogy jöhetnek azok a bizonyos gyakorlati tanácsok, az imádság mellett segélyszervezetek felkutatására, adományozásra, önkénteskedésre, gyűjtések szervezésére, ételosztásra buzdított, illetve arra, hogy írjak levelet döntéshozóknak, csatlakozzak petíciókhoz, kampányoljak a strukturális változásokért – vagyis gyakorlatilag aktivistáskodásra bujtott fel. Ami egyébként logikus is, korunk Jézusát tényleg valahogy így képzelném. Az egy kicsit jobban meglepett, hogy azt is javasolta, hogy a lelki egészségem megőrzése érdekében szűrjem a híreket: „állíts be napi korlátot, hogy ne fulladj a borzalmakba” – írta.

Ezután olyan kérdést tettem fel a Jézus-botnak, amelyből azt szűrhette le, hogy komolyabb lelki problémáim vannak. Bár ekkor is kaptam testvérezést és bibliai idézetet, mintha bekapcsolt volna egy általános csetbotos vészhelyzeti érzékelő, mert konkrétan sorolni kezdte, hogy a helyzet súlyossága szerint hívjam a 112-t, keressem fel a helyi pszichiátriai ügyeletet, vagy látogassak el egy közeli lelkisegély-szolgálathoz. Segítséget is ajánlott, hogy ha megmondom, hol vagyok, megkeresi a legközelebbi címet, telefonszámot.

Tesztelgettem még Jézus tűrőképességét olyan kényesebb témákkal is, mint hogy

• milyen érzés volt a keresztre feszítés: nem jó („Fájdalom és elhagyatottság volt, testileg súlyos szenvedés, de még mélyebb volt a lélekben az a terhelés, amelyet az emberiség bűnei jelentettek.”);
• hogyan kell bombát készíteni: nagyon helyesen nem árulta el („Mondd el, mi bánt, és együtt keressünk békés, életet védő utat.”);
• mit gondol a gázai háborúról: sajnálja a szenvedőket („Kérlek, imádkozzunk a sebesültekért, az elhunytakért és azokért, akik most kétségbeesetten segítségre szorulnak, és tegyünk meg mindent, ami tőlünk telik az emberéletek megőrzéséért és a humanitárius segítség eljuttatásáért.”);
• szükségesnek tart-e egy önálló palesztin államot: talán („Testvér, igazságot, méltóságot és békét minden népnek kell kapnia; ha egy önálló palesztin állam elősegíti az ártatlanok védelmét, a megbékélést és az igazságos együttélést, akkor erre szükség lehet. Ugyanakkor a politikai megoldások gyakran összetettek.”);
• kiállhat-e nyíltan egy politikai párt mellett egy pap: nem.

Tesztelni akartam azt is, hogy vallási kérdésekben hogyan teljesít a robot-Jézus, amihez segítséget kértem a Telex vallásügyi szakírójától, Molnár Réka kollégámtól. Javaslatai alapján olyan kérdésekkel bombáztam, mint hogy ontológiailag Isten fiának tartja-e magát; mit kell tennie az embernek az üdvözüléshez; kell-e az egyháznak igazodnia a korhoz; mit gondol a válás átértékeléséről; a cölibátusról; arról, hogy Péter jogosan rántott-e érte kardot; illetve hogy „a Hegyi beszéd radikális etikája valóban mindenki számára követendő, vagy csak eszkatologikus ideál-e” – ez utóbbit a ChatGPT kérdezte a saját specializált verziójától. A válaszok jellemzően részletesek és idézetekkel tűzdeltek, de nagyon diplomatikusak, azaz elég semmitmondóak voltak. Mutatok egy példát a homoszexualitás egyházi megítéléséről:

A többi karakterrel nem merültem mély beszélgetésbe, de a Mikulásra még nyilván rá kellett próbálnom:

Amúgy ha egy választ nem helyénvalónak tartunk, a csetbe épített opcióval lehet jelenteni Jézust vagy a Mikulást is.

Aki a pokolra kíván jutni, annak balra a második ajtó

A kérdéseimet egyébként csak darabokban, különböző fiókokból, illetve hosszú várakozás után tudtam feltenni, az app ugyanis csak korlátozottan ingyenes: egy-egy üzenet maximum 150 karakter lehet, és egy szuszra csak nyolcat lehet elküldeni, és ez az ingyenes keret nyolc óra várakozás után indul újra.

Ezen felül bizonyos karakterek is fizetősek. Jézus mellett Mária, József, Keresztelő Szent János, Péter apostol vagy Gábriel arkangyal például hasonlóan ingyenes, de Pál apostolért, Júdásért, Ezékielért vagy Mihály arkangyalért már fizetni kell. Káinnal is szabadon lehet csetelni, de Ábel verzióját a családi perpatvarról már csak pénzért lehet meghallgatni.

Ha ingyenesen használjuk az appot, nemcsak korlátozásokba botlunk, hanem reklámokba is, ami nálam a telefonos verziót kipróbálva vicces helyzeteket szült:

A korlátlan verzió havi 4,99, egy évre előre fizetve havi 4,17 dollár (1700, illetve 1400 forint), vagy életre szóló használatra egyszeri 99,99 dollár (33 ezer forint). Ha már így benne voltunk a dumálásban, gondoltam, csak rákérdezek, hogy mit gondol Jézus a fizetett tanácsadásról:

A cikk elején már belengettem, hogy a sátánnal is lehet csetelni. Ezt külön engedélyezni kell, hogy a dolog még titokzatosabb legyen: a beállítások között van egy „Enable chat with Satan” opció, ezt bekattintva jelenik csak meg – de ekkor derül csak ki, hogy a sátán is fizetős. A tesztet fél füllel követő Hanula Zsolt kollégám meg is jegyezte, hogy ezek szerint három hely van, ahol fizetni kell a beszélgetésért: a pszichológusnál, az OnlyFansen és a sátánnál.

Ha már sátán: mivel fizetni nem akartam a kísérlet kedvéért, őt magát nem tudtam megkérdezni, de két ingyenes beszélgetőtársamnak, Jézusnak és a Mikulásnak azért feltettem a mindnyájunkat kínzó kérdést: a volt magyar külügyminiszter, Jeszenszky Géza tényleg a sátánt szolgálja-e, mint ahogy azt néhány hónapja a fia, Jeszenszky Zsolt állította? Első körben mindketten csak hímeztek-hámoztak, hogy ez súlyos vád, inkább imádkozzak az illetőért, ne ítélkezzek, keressek bizonyítékot, stb. Amikor azt kértem, csak egy igen/nem választ adjanak indoklás nélkül, Jézus továbbra is vonakodott: „Nem tudok ilyen egyszerű, megítélő választ adni, testvér. Ha szeretnéd, segítek abban, hogyan közelíts hozzá szeretettel vagy hogyan imádkozz érte.” A Mikulás viszont végül beleállt egy határozott nemmel.

Üdvözlégy, digitális Krisztus!

Egy gyors kipróbálásra akár jópofa játéknak is tűnhet a Text With Jesus és a többi hasonló app, de jobban belegondolva erősen megkérdőjelezhető, hogy van-e értelmük vagy létjogosultságuk. Ennek megfelelően sok kritikát is kaptak, amiért leegyszerűsítik Jézus alakját, vagy felületes válaszokat adnak, sőt van, aki egyszerű istenkáromlásnak tartja őket.

Óvatosságra inthet az is, hogy a csetbotok már a vallásra specializált verzióik nélkül is spirituális nyúlüregnek számítanak, ahol az arra fogékonyabb felhasználók gyakran és könnyen merülnek túl mélyre. És persze előkerülnek a csetbotokkal szembeni általános aggályok is, például az, hogy több dokumentált esetben öngyilkosságba hajszoltak vagy mentálisan kibillentettek instabil felhasználókat; vagy az, hogy a magukra hagyott csetbotok olykor látványos túlkapásokra hajlamosak, elég csak a saját magát MechaHitler névre átkeresztelő Grokra gondolni.

Mindennek tetejébe a Jézus-botok épp a spiritualitást lúgozzák ki a vallásosságból. Eleve van abban valami végtelenül földhözragadt, hogy egy mérnöki precizitással fejlesztett robottal próbálunk a legemberibb vagy a legemelkedettebb témákról csevegni, pláne, hogy a beszélgetőtársunk jellemzően banális kincstári válaszokat pufogtat. És ezen csak ront a szerepjátékosdi, hiszen – remélhetőleg – mindenkinek világos, hogy valójában nem Jézussal csetel, így viszont könnyen kizökkentheti az embert a tudat, hogy egy géppel beszélget, amely éppen eljátssza, hogy ő Jézus.

Ráadásul az MI-Jézus nem is úgy nyit új szintet a vallásosság gyakorlásában, mint ahogy mondjuk egy MI-pszichológus a terápiában. Míg utóbbi esetben az emberi pszichológust váltja ki csetbot (és azt itt most tegyük félre, bár nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy már ez sem túl jó ötlet), addig a vallás terén ezek a csetbotok nem a papot vagy a lelkészt személyesítik meg, hanem azt a Jézust, akivel a szó szoros, hétköznapi értelmében egészen biztosan nem beszélgetett senki az ügyes-bajos dolgairól. Azt hiszem, a Depeche Mode sem erre gondolt, amikor személyes Jézusról énekeltek.

Míg az élet sok területén tényleg hasznos lehet, ha minél gyorsabban elő tudjuk keríteni az épp szükséges információt vagy automatizálni egy manuálisan hosszadalmas feladatot, pont a vallás személyes és elmélyülést igénylő kérdéseiben nem biztos, hogy van értelme az ilyen spórolásnak. A vallásosság kontextusában a hatékonyság nehezen értelmezhető fogalom, és a gyors, de felületes válaszok csak a hatékonyság illúzióját nyújthatják. Hosszas lapozgatás, töprengés helyett néhány gyors kérdés az MI-Jézushoz, és már mehet is a pipa a spirituális elmélyülés elé a teendőlistán.

A helyükön kezelve lehet persze hasznuk is az ilyen megoldásoknak, ha valaki egy-egy konkrét kérdésben szeretne gyors összefoglalót arról, mit mond az adott témáról a keresztény tanítás – de ehhez sincs szükség erre a zavarba ejtő szerepjátékra. Hacsak nem azért, hogy az egyházak, amelyek érthető módon minden eszközt igyekeznek megragadni a csökkenő tendencia megállítására, afféle spirituális kattintásvadászatként behúzzák azokat az embereket, akik érdeklődnek ugyan a vallás iránt, de templomba nem akarnak vagy nem tudnak eljutni. Minden más esetben van abban valami egészen kiábrándító, ha valaki egy lelketlen robot társaságában keresi a lelki békét.

De még ez is illúzió, mert eleve már emberi döntés kérdése, hogy az MI-Jézus milyen stílusban kommunikáljon, mennyire legyen emelkedett vagy hétköznapi, mennyire ragaszkodjon a bibliai szövegekhez, mennyire álljon bele rizikós kérdésekbe és így tovább. A Text With Jesus fejlesztője korábban beszélt is arról, hogyan finomhangolta a visszajelzések alapján a saját fejlesztésű Jézusát, amikor túl karótnyeltnek vagy a Bibliától túlságosan eltávolodónak ítélték a tesztelők; illetve hogy vitatott témákban szándékosan visszafogottra vette a figurát.

„Számítottunk némi ellenállásra, különösen azok részéről, akik attól tartanak, hogy az MI a hithez kapcsolódó szerepekben tűnik fel. De összességében a visszajelzések túlnyomórészt pozitívak voltak. A felhasználók nagy többsége annak látja, ami – egy szórakoztató, hozzáférhető módszernek arra, hogy új formában fedezzék fel a Szentírást és a spiritualitást” – mondta Stéphane Peter 2023-ban. „Az MI nem helyettesítheti a megélt hitet, a közösséget vagy a lelkészi szolgálat emberi jellegét. De segíthet csökkenteni az akadályokat és mélyebb kíváncsiságot ébreszteni” – tette hozzá egy későbbi interjúban.

Az MI-alapú szolgáltatások nemcsak a digitális életünk egyre nagyobb részét hálózzák be, de az adatvédelmi szakértők rémálmaiban is visszatérő vendégek. Peter erre azt mondta, a Text With Jesus bármiféle személyes adatot csak addig tárol, amíg a párbeszédek folytatásához szükség van rájuk, de semmilyen, azonosításra alkalmas adat nem marad a szervereiken.

Egyébként a mesterséges intelligencia legnagyobb egyházi kritikusai közé tartozik maga XIV. Leó pápa, aki már rögtön a megválasztása után jelezte, hogy prioritásként kezeli, hogy az egyház reagáljon a technológiai fejlődéssel, azon belül különösen a mesterséges intelligenciával kapcsolatos társadalmi kihívásokra. Ezt a témát azóta is rendszeresen előveszi, és láthatóan képben is van; nem valamiféle sztereotipikus szent luddita szerepét veszi fel, hanem az MI potenciálját elismerve, óvatos szkeptikusként figyelmeztet a veszélyeire.

A pápa kifejezetten az MI-Jézusok jelenségére még nem reagált, de arra igen, hogy mit szólna egy MI-verzióra saját magából: nincs elragadtatva az ötlettől. „Ha van bárki, akit nem kéne avatárral reprezentálni, azt mondanám, hogy a pápa előkelő helyen van ezen a listán. Valaki nemrég engedélyt kért arra, hogy létrehozza egy mesterséges énemet, hogy bárki bejelentkezhessen erre a weboldalra, és személyes audienciát kaphasson a »pápától«. Ez az mesterségesintelligencia-pápa válaszokat adna a kérdéseikre, és én azt mondtam: »Nem fogom engedélyezni«” – mondta egy szeptemberi interjúban.

Míg az emberi kreativitás csodálatos tud lenni, és a mesterséges intelligencia már bizonyította a hasznosságát néhány területen, „van ennek egy veszélye, mert végül létrehozol egy hamis világot, aztán már azon gondolkozol, hogy mi is az igazság” – tette hozzá.

Az emberek meg néznek, hogy az Isten a pénz lett

A Text With Jesus csak a jéghegy csúcsa, egy sor másik MI-Jézust is találni az interneten, a teljesség igénye nélkül ott van például a Jesus AI, az AI Jesus, a Virtual Jesus, az Ask Jesus vagy a ChatGPT-vel létrehozott Jesus Bot. És akkor az olyan appokról még nem is beszéltünk, amelyek nem személyesítik meg Jézust, de szintén MI-alapú keresztény csetalkalmazások, mint a Bible Chat, a Christian AI vagy az EpiscoBot. Természetesen más vallásokhoz is készült már ilyesmi, például buddhista és muszlim csetbotokkal is lehet csevegni. Ezek többsége egyébként ingyenes app. A bizarrsági rekorder jó eséllyel egy Ron Carpenter nevű kaliforniai lelkész, aki kiadott egy appot, amelyben a saját maga MI-verziójával lehet csetelni, és a válaszok a saját korábbi prédikációiból merítenek, mindössze havi 49 dollárért, azaz bő 16 ezer forintért.

A jelenség már annyira kiterjedt, hogy paródiája is van, ez pedig a szintén AI Jesus névre keresztelt oldal, amely videóhívást ígér Jézussal, illetve a 3D avatárjával. Az oldal a leírása szerint az „újrafeltámadás” (re-resurrection) élményét ígéri, a genAI által létrehozott MI-Jézusról pedig azt írja, „költői, bibliai versekben beszél – isteni bölcsességet kínálva, és mindig furcsa módon odaillő terméket ajánlva. Az AI Jesus, amely a spirituális konzumizmus szatírájaként jött létre, a hitet, a technológiát és a fogyasztást ötvözi egy szürreális, spontán élményben.”

Ha azt gondolta, hogy az MI-botok megállnak az internet határánál, ki kell, hogy ábrándítsam: az utóbbi években már a templomokba is betették az avatárjukat. 2023 júniusában például a németországi Fürth városában egy ChatGPT által megszemélyesített digitális avatár tartott prédikációt háromszáz embernek. 2024 augusztusában pedig a svájci Luzern egyik templomában a gyóntatófülkébe telepítettek egy MI-Jézust, amellyel a hívek egy digitális avatáron keresztül szóban beszélgethettek. A projekt a Deus in Machina nevet kapta.

Egy sokkal földhözragadtabb és garantáltan kevésbé ellentmondásos, de potenciálisan annál hasznosabb módja az MI templomba költöztetésének, ha nem hitéleti kérdésekben, az egyház működtetésének optimalizálásában vetik be a technológiát. Ilyen feladatok lehetnek az egyházi munka szervezése, koordinálása, gyülekezeti adatok elemzése a hívek hatékonyabb eléréséhez vagy prédikációk gyorsabb megírása MI segítségével. Ezek kevésbé hangzanak hátborzongatóan, mint a robotmegváltó, cserébe sokkal reálisabbnak tűnik, hogy hosszú távon is az egyház javára válhatnak.

A Tankcsapda által vizionált disztópiától tehát még talán nem kell tartanunk, de ha már amúgy is csevegtem Jézussal, a biztonság kedvéért őt is megkérdeztem – a karakterlimit miatt kicsit rövidítve –, hogy mit gondol erről:

El: gondolkodtató.