Oltástagadók tudományos tényeket vitató levelére válaszolt részletesen a Semmelweis Egyetem

Alapvető tudományos tényeket kérdőjeleznek meg annak a tiltakozó levélnek a szerzői, akik a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központja (ESK) „Oltásokba vetett bizalom – helyzetkép, meghatározó tényezők, cselekvési lehetőségek” címmel meghirdetett képzése miatt fordultak az egyetemhez, olvasható az intézmény honlapján. A levélírók egyebek mellett azt állították, hogy a képzés megtévesztő, etikai és jogi normákat sért, ezért jogi lépéseket helyeztek kilátásba arra az esetre, ha az oktatáson nem jelennek meg az oltásellenes nézetek is.

A központ nem csupán a levél egyes állításait cáfolta tételesen nyilvános válaszában, de bemutatta az oltásellenes kommunikáció tipikus érvelési és retorikai mintázatait is. Egyebek mellett azt, hogy az oltástagadók egyszerre alkalmaznak jogi fenyegetést, keltik a tudományos nyelvezet látszatát, és törekednek érzelmi hatáskeltésre. Az eredeti levél kiemelt állításai közt szerepel például, hogy az oltástagadók szerint a járványok visszaszorulásának legfőbb oka a tiszta víz, csatornázás, lakhatás, táplálkozás. Csakhogy valójában szelektíven használják a tudományos bizonyítékokat, mert ezek régóta bizonyítják az oltások fontos szerepét is.

Az ismeretlen levélírók azt is állítják, hogy vannak jobb alternatívák a védőoltásoknál, illetve nem szükséges védőoltással megelőzni a fertőző betegségeket, hiszen azok általában jól gyógyíthatók. A válasz szerint tévesen állítják be a tényeket, így hamis következtetésre jutnak. Mint a szakértők írják, ez a kijelentés nem általánosítható, és félrevezető biztonságérzetet kelthet.

A folytatásból kiderül, hogy a levél szerint vannak fertőző betegségek, amikre nem létezik védőoltás, mégsem következik be nemzethalál. Csakhogy a szakértők szerint ez logikailag hibás érvelés, ugyanis a különböző fertőző betegségek fertőzőképessége és súlyossága eltérő, és ez utóbbi kihat a halálozási arányra, valamint a hosszú távú szövődményekre is.

A levélírók szerint az influenza elleni védőoltás hatástalan, ami szintén téves, és a tudományos tényeket figyelmen kívül hagyó megállapítás. Mint az ESK válaszából kiderül, valóban igaz, hogy az influenza elleni vakcinák által nyújtott védettség szintje közepes, és szezononként, korcsoportonként, illetve vírustörzsenként változó. Az oltás nem hatástalan, noha a többi, széles körben használt oltástól elmarad a hatásossága, tették hozzá a válaszban.

Ennek az a legfőbb oka, hogy az influenzavírus nagyon változékony, ellentétben a legtöbb elterjedt védőoltással megelőzhető fertőző betegség kórokozójával, derül ki a tudományos magyarázatból. Bár az eredeti levél szövegét nem, csupán az abban szereplő állításokat hozta nyilvánosságra a Semmelweis Egyetem, érdemes elolvasni a teljes választ, hiszen egyebek mellett olyan állításokra is reagálnak benne, mint hogy miért nem mérgezők az oltásösszetevők, vagy hogy a védőoltások hirtelen csecsemőhalált okoznának.