Az Akadémiai Dolgozók Fóruma lemondásra szólította fel a HUN-REN-t irányító testületet
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma lemondása szólította fel a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Irányító Testületének tagjait, Domokos Pétert, Molnár Bélát, Roska Botondot, Melanie Seymourt, Szászi Istvánt és Zaránd Gergely Attilát. „Ellenkező esetben úgy kell tekintenünk, hogy személyesen is erkölcsi, anyagi és jogi felelősséget vállalnak a HUN-REN szabálytalan és pazarló működéséért” – írja a felszólításról szóló hosszú posztjában az ADF.
Arra hivatkozva szólították fel lemondásra a HUN-REN Irányító Testületét, hogy nemrég kiderült, a HUN-REN két vezetőjének, Gulyás Balázs elnöknek és Jakab Roland vezérigazgatónak 10 millió forint körüli a bruttó havi bére. Gulyás Balázs állítása szerint a bérekről az Irányító Testület döntött. Az ADF ezért azt követeli, hogy hozzák nyilvánosságra a felső és középvezetők bérének alakulását a költségtérítésekkel és egyéb juttatásokkal együtt. „Az ADF és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete többször felhívta a figyelmet a HUN-REN pazarló működésére, a drága fogadásokra, valamint arra, hogy a HUN-REN a nemzetközi átvilágításra jelentős összegeket költött, majd az átvilágítás megállapításait nem egyszerűen figyelmen kívül hagyta, hanem a javaslatokkal ellentétes változtatásokat vezetett be.”
Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója Orbán Viktor első Digitális Polgári Körének lett tagja, miközben a törvények szerint a HUN-REN-ben „tisztviselő csak olyan személy lehet, aki rendelkezik a tisztség betöltéséhez szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással”.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma azt is kifogásolja, hogy teljesíthetetlen elemeket tartalmaz a teljesítményalapú bérezés indikátorrendszere. Az ezen az alapon megállapított bér a hazai diplomás átlagbért sem éri el, és nemcsak a nyugati, de a régiós kutatói bérektől is messze elmarad, írják. Az ELTE-hez csatolt négy kutatóközpontban az átlagosan 10 százalékos béremelés az inflációt sem tudja kompenzálni. Az is probléma az ADF szerint, hogy a leválasztott kutatóközpontok SZMSZ nélkül működnek, a munkáltatói jogkör gyakorlása nem tisztázott. „Az új HUN-REN működése sem az azt létrehozó törvénynek, sem a bírósági bejegyző határozatnak nem felel meg, és a működés vagyoni háttere sem adott” – írják.
Az ADF felidézi, hogy a HUN-REN törvény szerint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, jelen esetben Freund Tamás is részt vesz az Irányító Testület első tagjainak kiválasztásában. Az MTA vezetősége korábban ellenezte a kutatóhálózat felosztását és a négy központ ELTE-hez csatolását. Az ADF úgy látja, hogy emiatt Freund Tamás nem javasolhatott volna tagokat az Irányító Testületbe. „Még a legegyszerűbb egyesület is kizárja azokat a tagokat, akik céljai ellen, szervezeti és vagyoni működését hátráltatva tevékenykednek. Ahelyett, hogy segédkezet nyújt a pusztításhoz, a Magyar Tudományos Akadémiának is határozottan fel kell lépnie azokkal szemben, akik a kutatóhálózat leválasztásához és lerombolásához, a Magyar Tudományos Akadémia és a magyar tudomány anyagi és erkölcsi alapjainak aláásásához hozzájárultak.”
Júliusban került nyilvánosságra, hogy az ELTE átvenné a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat négy humán- és társadalomtudományi kutatással foglalkozó egységét. A HUN-REN Irányító Testülete meg is szavazta az átalakítást, ám ennek nem minden kutató örült. Az 1200 érintett kutató közül 800-an nyilvánítottak véleményt az átalakításról, a dolgozók jelentős többsége, közel 90 százaléka elutasította az intézmények ELTE-hez csatolását. Az ELTE polgárai is ellenezték a dolgot, önkényesnek és átláthatatlannak nevezték a módszert. Végül zárt ülésen, nagy többséggel szavazta meg az ELTE szenátusa a kutatóközpontok átvételét. Darázs Lénárd, az ELTE rektora akkor azt mondta a Telexnek: régóta zajlanak egyeztetések a HUN-REN négy kutatóintézetének elcsatolásáról, az ELTE pedig nem bekebelezni, hanem megmenteni szeretné azokat. Az új HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat jogilag októberben jött létre.
