Egy új elmélet szerint gyengül a sötét energia, ami fordított ősrobbanáshoz vezethet
2025. március 20. – 10:12
Az univerzum tágulását mozgató titokzatos erő, a sötét energia gyengülni látszik az arizonai Kitt Peak Nemzeti Obszervatórium sötét energia spektroszkópiai műszer (DESI) csapatának megfigyelései szerint, és ezek az eredmények elvezethetnek oda, hogy újra kell írni az univerzum evolúciójáról szóló elméleteket.
A sötét energiát az 1990-es évek végén fedezték fel, amikor csillagászok távoli szupernóva-robbanások tanulmányozásával próbálták meghatározni, hogy hogyan változott a kozmikus tágulás üteme az idő során. A feltételezés az volt, hogy a gravitáció ellensúlyozza az ősrobbanás óta tartó tágulást, de a szupernóvák éppen azt mutatták, hogy a tágulás gyorsul. A tágulást egy ismeretlen erő hajtja, és a tudósok ezt nevezték el sötét energiának.
A sötét energiát egészen eddig állandónak vélték, és ebből azt az elméletet vezették le, hogy az univerzumnak egy nagy fagyásnak nevezett eseményben lesz vége. Ekkor minden olyan távol lesz egymástól, hogy még a fény sem képes áthidalni a galaxisok közötti távolságot.
Az új eredmények, amelyeket az Amerikai Fizikus Társaság találkozóján ismertettek, viszont felülírják ezt a forgatókönyvet. Ha a sötét energia folyamatosan gyengül addig a pontig, amíg negatívvá válik, az univerzum az előrejelzések szerint a fordított ősrobbanásig jut el.
A DESI 5000 száloptikáját használja fel a kozmosz nagy pontosságú feltérképezésére. Közlésük szerint 15 millió galaxist mértek fel, és ebből a világegyetem eddigi legrészletesebb háromdimenziós térképét készítették el csillagászok. A teleszkópjuk távoli galaxisok által kibocsátott fény vöröseltolódásának mérését is végzi, azt figyelik, hogy a fény hullámhossza hogyan nyúlik meg, miközben az univerzumon keresztül halad. Ebből a kutatók meg tudják határozni, hogy a fény útja során mennyit tágult az univerzum, és ki tudják számítani, hogy ez a tágulás hogyan változik.
A Kitt Peak Nemzeti Obszervatórium eredményeit azért még némi szkepszissel kezelik a fizikusok is, mert nem éri el a felfedezésük az úgynevezett 5 szigma statisztikai szintet – a Texasi Egyetem egyik kutatója, Mustapha Ishak-Boushaki legfeljebb 4,2 szigmásra teszi – , de ezzel együtt egyre több neves tudós tartja elfogadhatónak az új elméletet.
( via New Scientist, Guardian)
