El a kezekkel a sajtótól! Támogatás!

Az álcázás nagymestere a fenekéről hiteti el, hogy az a feje

2025. február 13. – 12:41

Az álcázás nagymestere a fenekéről hiteti el, hogy az a feje
Ez a termeszarc a dongólégy hátsója – Fotó: Roger Vila / Institute of Evolutionary Biology

Másolás

Vágólapra másolva

Egy hasonmásversenyen elhasalna, de így is szenzációs, hogy milyen messzire elment az utánzásban egy Marokkóban honos dongólégyfaj lárvája, hogy bejusson termeszvárakba, ahol folyamatosan teletömheti magát.

A lárva Janus-arcú, a hátsója is úgy néz ki, mintha egy fej, arc lenne. Két légzőnyílása szemeket idéz, míg a termeszeknél megszokott csápokat két úgynevezett papilla hozza látványban. Ha a vizuális álca nem lenne elég, a lárva szagban is képes utánozni a termeszeket, ugyanazokat az illatanyagokat bocsátja ki.

„Teljesen ugyanolyan szaguk van. Ráadásul egy adott kolóniában a lárvák és a termeszek kémiai profiljában vannak apró különbségek, amelyek megkülönböztetik őket más termeszváraktól. Ez a szag kulcsfontosságú a termeszekkel folytatott kommunikációban és a termeszek közösségi életében való részvételhez. Ez egy kémiai álca” – idézte a Livescience Roger Vilát, a barcelonai Evolúcióbiológiai Intézet munkatársát. A perfekt külső álcára nincs is szükségük, mert a föld mélyén teljes sötétség van, a termeszek a csápjaikkal egymás alakját és szagát tapogatják le, a lárvák pedig nem buknak el ezen az ellenőrzésen.

Vila és kollégái véletlenül bukkantak rá lárvákra, amikor a marokkói Anti-Atlasz hegységben felfordítottak egy követ, és alatta egy termeszkolóniát találtak, amelybe három, addig nem ismert dongólégylárva is befészkelte magát. Ez nem kis teljesítmény, mert a termeszek katonái általában gyorsan végeznek a betolakodókkal. A lárvák nem a társaságért keresik a termeszeket, hanem azok tele lévő éléskamráiért. Ahhoz pedig csak úgy juthatnak el, ha megjelenésben és viselkedésben is eléggé termeszek tudnak lenni. Ez pedig elég jól sikerült neki.

„A lárvákat nemcsak megtűrik, hanem folyamatosan kommunikálnak a termeszekkel az antennaszerű csápjaikkal való érintkezés révén. Úgy tűnik, a termeszek még táplálják is őket, bár ezt még nem sikerült egyértelműen bizonyítani” – mondta Vila.

A biológus úgy véli, hogy nagyon ritka dongólégyfajról van szó, mert hiába vezettek még három másik expedíciót és forgattak fel több száz követ az Anti-Atlaszban, összesen csak két másik példányt találtak.

A kutatók megállapították, hogy a lárvák a Rhyncomya légynemzetséghez tartoznak. A csoport egyetlen más tagjáról sem ismert, hogy képes lenne ilyen mimikrire, ezért azt gyanítják, hogy a lárvák egy újonnan felfedezett faj képviselői. Egyelőre nem tudják, hogyan néznek ki ezek a dongólegyek, mert a lárvák mind elpusztultak a laboratóriumban, mielőtt azok átalakultak volna.

Vágólapra másolva
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!