Egyszer csak bemondták a Ryanairen, hogy robotpilótával fognak leszállni

Egy olvasónk jelezte, hogy vasárnap késő este épp Velence-Trevisóból repült Budapestre a Ryanair egyik járatával, amikor bemondták, hogy az utasoknak nem elég az elektronikus eszközeiket repülő üzemmódba helyezniük, hanem ki is kell kapcsolniuk. Erre az indoklás szerint azért volt szükség, mert a gép robotpilótával szállt le. Olvasónk sem tapasztalt korábban még ilyet, és ez mással sem gyakran fordul elő, ezért megpróbáltuk körüljárni, mi indokolhatta a robotpilóta használatát.

Robotpilótát landoláskor leggyakrabban rossz látási viszonyoknál használnak. Ahogy azt egy, a Telexnek névtelenséget kérve nyilatkozó egykori pilóta mondta, 300 méter alatti látótávolságnál nincs ember, aki biztonságosan leszálljon.

Azt is megjegyezte, hogy a robotpilóta még simábban leteszi és lefékezi a repülőgépet, mint egy ember, de nem véletlen, hogy nem ezt használják állandóan. A gépen egy úgynevezett műszeres leszállítórendszer (ILS) segíti az automatikus landolást, de arra is szükség van, hogy a repülőtereken telepítve legyenek azok a rádiójeleket kibocsátó antennák, amelyek adását képesek leolvasni a repülőgépek, és az onnan kapott adatok szerint beállítani a megfelelő siklószöget és földet érési zónát. (Ezeknek az antennáknak a működéséről az Airportál írt részletesen.)

„Jelenleg a legfejlettebb, használatban lévő műszeres leszállítórendszer CAT IIIB kategóriájú, és az ezzel felszerelt repülőgépek robotpilótája a megfelelően felkészített repülőtereken úgy is le tudja tenni a két működő hajtóművel rendelkező gépet, hogy a futópálya menti látótávolság csak 75 méter. A legtöbb esetben ha egy repülőgépben van ILS, akkor a pilóták azt használják a leszálláshoz” – mondta korábban a Telexnek Madas László igazságügyi légi üzemeltetési szakértő.

Ha teljesen automatikus a landolás, akkor a repülőtereken olyan protokollt kell életbe léptetni, ami szigorúbban szabályozza a földi kiszolgáláshoz tartozó járművek és a várakozó repülőgépek mozgását is – mondta az egykori pilóta. Ilyenkor a felszállásra készülő gépeknek is az előre kijelölt és a betonon fel is festett helyre kell kiállniuk, azért, hogy véletlenül se zavarják meg a földi antennák jeleit. Ezek a korlátozások érthetően lassítják a repterek működtetését, ezért nem minden landolás robotpilótás.

A legtöbb repülőtér fel van készítve technikailag az autolandingre, de ha mégsem, és mindenképpen muszáj úgy leszállni, akkor a gép egy másik, közeli reptéren hajtja végre a műveletet. Ma már a legtöbb forgalomban lévő géptípusban van ILS, ami az 1990-es évektől kezdett elterjedtté válni, és a repülőterek megközelítésekor használják, az pedig pilótafüggő, hogy mikor kapcsolják ki és térnek át kézi vezérlésre.

A robotpilótás leszállást nemcsak a látási viszonyok miatt alkalmazhatják, a légitársaságok előírják a pilótáknak, hogy bizonyos időközönként gyakorlásképpen ilyet is végre kell hajtaniuk. Egy pilóta azt mondta nekünk, hogy ők havonta egyszer-kétszer csinálnak ilyet. Az, hogy ezt hogyan jelzik az utasoknak, vagy jelzik-e egyáltalán, a társaság irányelvein múlik. A robotpilóta bármikor kikapcsolható, és a pilóta át tudja venni az irányítást, ha olyan helyzet alakul ki.

A Ryanairtől megkérdeztük, hogy a fent említett járaton milyen okból használták a robotpilótát a landoláshoz, de cikkünk megjelenéséig még nem válaszoltak.