Perre megy több szerző a Meta ellen, mert szerintük mesterséges intelligenciára épülő programját szerzői jogok nélkül megszerzett művekkel eteti

Pert indít több szerző, akik szerint Mark Zuckerberg beleegyezésével olyan művek felhasználásával erősíti a Meta mesterséges intelligenciára épülő programját, amelyek szerzői joggal védettek – írja a Guardian. A felperesek szerint a Meta belső kommunikációja alapján igazolható, hogy a cég vezérigazgatója támogatja a gyakorlatot és felhasználja a LibGen állományát, amely kalózletöltésekkel gyűjtötte össze tudományos munkák és szépirodalmi művek millióit. Mindezt annak ellenére, hogy az MI-részleg jelezte a szerzői jogokkal kapcsolatos hiányosságokat.

A Library Genesis (LibGen) működéséről és hatásáról az MI-fejlesztésére, valamint az ezzel kapcsolatos jogi visszásságokról itt olvashat bővebben.

A LibGen orosz eredetű „árnyékkönyvtár”, amelyet évben a New York-i szövetségi bíróság 30 millió dollár kifizetésére kötelezett azoknak a szerzőknek, akiknek szerző jogai a bíróság szerint sérültek.

Ta-Nehisi Paul Coates az Atlantic korábbi újságírója, aki jogvédelemmel, rasszizmussal, társadalmi visszásságokkal foglalkozó munkái mellett szépirodalmi műveket is írt, egyike a pert elindítóknak, Sarah Silverman humoristával együtt. Az ügyet Kalifornia szövetségi bírósága tárgyalja majd.

Tavaly egy kerületi bíróság már elutasította a felvetést, hogy a Meta szerzői jogokat sértett volna azzal, hogy az MI által generált szövegekben nem jelöli a felhasznált művek címeit, szerzőit. Azt azonban lehetővé tette a bíróság, hogy a felperesek módosítsanak keresetükön. Most azonban a felperesek úgy látják, hogy az újabb bizonyítékok őket igazolják, így szerintük tavalyi keresetük megáll a bíróság előtt.

A Meta Llama nevű MI-programja nem az egyetlen, amely ezekből a művekből vitatható módon táplálkozik – és fejlődik szédületes gyorsasággal –, hiszen a ChatGPT-vel szemben ugyanezek az aggályok felmerültek.

Az MI ugyanis kiadók üzleti modelljeit, kreatív munkák sokaságát sodorja veszélybe, amire az érdekelteken kívüliek akár vállat is vonhatnának. Csakhogy bizarr módon ezt a fejlesztést épp azon alkotók műveinek engedély nélküli felhasználásával érik el a techcégek, akiket aztán ez a folyamat egzisztenciálisan is veszélybe sodor. Nem beszélve egyéb, messzeható, tudományos, kulturális következményektől, amelyeket egyelőre nem is láthatunk be.