Csak az izlandi főváros körözi le geotermikus távhőben Szegedet
2024. december 28. – 17:34
Európában csak Reykjavíkban használnak több geotermikus hőt a város fűtésére, mint Szegeden, írta közleményében a Szegedi Tudományegyetem (SZTE).
Szegeden körülbelül évente 28 millió köbméter földgázt használnak fel a távhőrendszerben, a teljes üzembe helyezés után a termálrendszerek nagyjából 17 millió köbméter földgázt fognak kiváltani, ezzel a legnagyobb légszennyezőnek számító városi fűtési rendszer évi 55 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátását 20 ezer tonnára fogják redukálni. Ez így Szeged egyik legnagyobb hatású környezetvédelmi projektje is lehet.
„Magyarország geotermikus adottságai köztudottan optimálisak. Ugyan az aktív vulkanikus területekhez képest lényegesen kisebb a hőáramlás, de az úgynevezett konduktív típusú termálenergia elérhetősége kiemelkedő az ország területén. Ez annak köszönhető, hogy főleg a Dél-Alföldön a kéreg lényegesen vékonyabb, így a melegebb belső részek felől a felszínre lényegesen könnyebben jut el a geotermikus energia” – idézte a közlemény dr. Bozsó Gábort, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének szakértője.
Szeged közvetlenül egy forrás felett fekszik, a könnyedén elérhető geotermikus energia pedig felhasználható a városi távhőrendszerben és nagy közfogyasztóknál, mint például a Szegedi Tudományegyetemnél.
„A szomszédos algyői szénhidrogén-előfordulás miatt a környék geológiailag jól megkutatott, így a termálrendszerek legnagyobb rizikóját jelentő kútkiképzési problémák már megoldottak, azaz a termálkutak létesítése jórészt kockázatmentes. A városban 2011 óta két, zömében egyetemi épületeket ellátó, úgynevezett kaszkádrendszer üzemel. Emellett 2018 óta folyamatos megvalósítással 9, a távhőrendszerre csatlakozó geotermikus rendszer épült. A Szent Gellért fórumot, illetve a városhoz tartozó üvegházakat is külön termálrendszerek látják el – mondta Bozsó Gábor.
A geotermikus célra kitermelt víz hőmérséklete alapján három nagy tartományt lehet megkülönböztetni: 30 és 60 °C között kis, 60 és 150 °C között közepes, 150 °C felett nagy hőmérsékletű tartományról beszélünk. Az első jellemzően a kertészeti és balneológiai, a második a hőtermelésre, a harmadik pedig az elektromos áram termelésére használható tartomány.
”Országosan még rengeteg kiaknázható geotermikus energia áll rendelkezésre, de a felhasználás feltételei ettől sokkal komplexebbek, azaz messze nem elég, hogy van a lábunk alatt elméletileg elérhető hőforrás. Szükséges, hogy a forrás közelében legyen egy elegendően nagy hőfogyasztó, hiszen a szállítási veszteségek miatt nem vihető tetszőlegesen messzire a termálvíz. A nagyobb hőfogyasztók gépészeti kialakítása is sokszor gátja a hatékony felhasználásnak. Az adott terület geológiai megkutatottsága is rendkívül fontos, hiszen elegendő mennyiségű geofizikai, geológiai és geokémiai információ hiányában a kutak vízadó képessége nagyon nagy kockázatot rejt" – hangsúlyozta az SZTE FFI intézetvezető helyettese.
A magyarországi tervek legfőbb iránya most az úgynevezett geotermikus koncessziókon alapuló termálrendszer kutatási-kiépítési projektek kidolgozása. Szegeden elméletileg még egy rendszer telepíthető, ennek előkészítése folyamatban van. További terv a termálvíz kísérőgázainak hasznosítása, a visszasajtolt termálvíz energiájának kinyerése ipari hőszivattyúkkal, de kísérleteznek egy speciális abszorpciós technológiával, ami a termál hulladékhőből hűtési energiát képes előállítani.
