Li Csie-ping (Li Jieping) molekuláris biológus és csapata hét apró burgonyát szed le egy cserepes növényről a Peking északnyugati részén található kutatóintézetben. A gumók közül az egyik olyan apró, mint egy fürjtojás. A század végére várható magasabb hőmérsékletet szimuláló laborban termesztett burgonya baljós jele a jövőben várható hozamoknak. A mindössze 136 grammos gumók súlya kevesebb mint fele egy tipikus burgonyának Kínában, ahol a legnépszerűbb fajták sokszor kétszer akkorák, mint egy baseball-labda. A Reuters képriportja.
Kína szerepe kulcsfontosságú a globális élelmezésbiztonságban, mivel az országban termelik a legtöbb burgonyát a világon, aminek a többi alapvető növényhez képest eleve magasabb a hozama.
A fosszilis tüzelőanyagok által hajtott klímaváltozás veszélyes szintre emeli a hőmérsékletet, a krumpli pedig különösen érzékeny a hőre, miközben az aszállyal és az áradásokkal is egyre többször kell számolni.
Mivel sürgősen meg kell védeni az élelmiszerforrásokat, Li, a Nemzetközi Burgonyaközpont (CIP) pekingi kutatója hároméves kísérlet során tanulmányozza a magasabb hőmérséklet zöldségre gyakorolt hatását. A kutatócsapat Kína két leggyakoribb fajtájára fókuszál.
„Aggodalommal nézek a jövőbe. A gazdálkodók kevesebb burgonyát takarítanak majd be, ez befolyásolja az élelmezésbiztonságot" – ” – mondta Li.
A kutató és csapata a jelenlegi átlaghőmérsékletnél 3 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékleten termesztette a burgonyát egy laborban Kína északi tartományában, Hopejben, és kísérletet végeztek a burgonyatermelő vidéknek számító, magasabban fekvő Belső-Mongóliában is.
A Climate Smart Agriculture folyóiratban publikált kutatásuk szerint a magasabb hőmérséklet a gumók növekedését tíz nappal felgyorsította, de kevesebb mint felére csökkentette a terméshozamot.
Az ENSZ októberi jelentése szerint a világ 2100-ra 3,1 Celsius-fokos felmelegedéssel néz szembe az ipar forradalom előtti szinthez képest.
„Idén a termelés legnagyobb kihívását a heves esőzés jelenti” – mondta Vang Si-ji (Wang Shiyi) az egyik burgonyatermelő cég alkalmazottja. „Különféle betegségeket okozott és nagyban lelassította a betakarítási folyamatot.”
Eközben a vetőgumót termelő Yakeshi Senfeng Potato Industry Company a növények gyökereit a levegőben tartó, ellenőrzött körülmények közötti termelést segítő, úgynevezett aeroponikus rendszerekbe ruházott be.
A gazdálkodók olyan fajtákat keresnek, amelyek magasabb hozamúak és kevésbé érzékenyek a betegségekre, különösen az ír burgonyavészt is okozó penészgombára, ami a meleg és párás körülmények között veszélyt jelent.
„Néhány új és agresszívebb, hagyományos megelőzési és védekezési módszereknek jobban ellenálló kórokozó kezdett megjelenni,” – mondta Li Hszü-emin (Li Xuemin), a belső-mongóliai cég vezérigazgatója.
A limai központú CIP kutatása a kínai kormánnyal kötött együttműködés része, amelynek célja, hogy segítse a gazdákat a melegebb, nedvesebb körülményekhez való alkalmazkodásban.
Li szerint a kínai gazdáknak a következő évtizedben változtatni kell a termelésen, kora nyár helyett tavasszal kell ültetniük, vagy magasabbra kell költözniük, hogy elkerüljék a hőséget.
„A gazdáknak is fel kell készülni a klímaváltozásra” – mondta Li. „Ha nem találunk megoldást, kevesebbet fognak termelni, csökken a bevételük, így emelkedhet a burgonya ára.”