Mi a baja Trump konteós egészségügyi miniszterének a csapból folyó fluoridos vízzel?

A következő Donald Trump-adminisztráció egészségügyi és szociális minisztériumának vezetője az a Robert F. Kennedy Jr. lesz, aki számos alapvető tudományos eredményt megkérdőjelezett már. Egyik fontos programeleme például az, hogy fluoridtalanítsa az ivóvizet az Egyesült Államokban. A leendő miniszter úgy gondolja, hogy a fluoridnak számos egészségkárosító hatása van, miközben a közmegegyezés szerint az ivóvízzel bejuttatott fluoridnak óriási szerepe van abban, hogy kevesebb fogászati problémájuk van az amerikaiaknak.

Donald Trump megválasztása esetén már hivatalba lépésének első napján szorgalmazná a fluorid eltávolítását az ivóvízből – jelentette ki magabiztosan Kennedy, aki korábban független jelöltként jelentkezett be az amerikai elnökválasztásra, majd később beállt Trump mögé. Utóbb Trump egy interjúban maga mondta azt, hogy még csak nem is beszéltek erről Kennedyvel, de amúgy részéről nincs akadálya a fluoridtalanításnak.

Az oltásellenességéről és a koronavírussal kapcsolatos konteóiról is ismert Kennedy egyszerűen ipari szennyező anyagnak nevezte a fluoridot, aminek nincs helye az ivóvízben. Valóban vannak olyan fluoridvegyületek, amelyek mérgezők már kisebb koncentrációban is, de a nátrium-fluorid, amelyet több országban az ivóvízhez adnak, valójában veszélytelen.

Fluoridokat természetes úton is magunkhoz veszünk, különböző kőzetekből kerül a talajvízbe, ahonnan egy csomó növény is magába tudja szívni, mi pedig fogyasztunk ezekből a növényekből, és sok természetes vízforrás is tartalmazza.

A huszadik század elején kezdtek fluoridot mesterségesen is hozzáadni az ivóvizekhez azért, hogy csökkentsék a népbetegségnek számító fogszuvasodást. Sokan ezt a módszert az egyik legnagyobb közegészségügyi vívmánynak tartják. A nátrium-fluorid jótékony hatása, hogy fluor-apatit nevű vegyületként beépülve ellenállóbbá teszi a fogzománcot azokkal a savakkal szemben, amelyeket a szájban lévő baktériumok állítanak elő cukrokból. Fluoridot ma már a legtöbb fogkrém tartalmaz ugyanezen okokból, de ivóvízzel is bevihető a szükséges mennyiség.

Az ivóvizek fluoridozása a huszadik század elején merült fel először. Fogorvosok felfigyeltek rá, hogy azokon a területeken, ahol az emberek fogai foltosan elszíneződtek, alacsonyabb volt a fogszuvasodás aránya. A foltos elszíneződést a fluorid okozta, ami azokból az ivóvizekből származott, amelyeknek természetes módon magasabb volt a fluoridszintjük. Ezt aztán igyekeztek lemásolni. Először 1945-ben a Michigan államban található Grand Rapidsban adtak fluoridot ivóvízhez, majd sokan követték ezt a példát. Az Egyesült Államokban sosem tették kötelezővé a fluoridozást, de 2012-ben az ország teljes lakosságának több mint kétharmada fogyaszthatott ilyen csapvizet.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint literenként maximum 1,5 milligramm fluorid lehet az ivóvízben, és ezt a szintet a legtöbb országban meg sem közelítik. Az Egyesült Államokban öt évtizeden át 1,2 milligramm/liter volt a felső határérték, de ezt 2011-ben 0,7-re csökkentették. A hazai vezetékes vizek természetes fluortartalma jellemzően 0,3 és 0,6 között van a Kaposvári Egyetem korábbi kutatása alapján.

Kennedy azt állítja, hogy a vízben lévő fluorid rendszeres fogyasztása rákkeltő, hozzájárul a csontritkulás kialakulásához, és gyakoribbak miatta a csonttörések. De gyakran előkerül az is, hogy meddőséget, genetikai rendellenességeket is okoz.

Ezeket a feltevéseket egyelőre semmilyen tanulmány nem igazolta, és több nemzetközi egészségügyi szervezet is arra jutott korábban, hogy a fluorid használata hatékony és biztonságos. Sőt, az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) odáig ment, hogy a fluoridhasználatot a 20. század tíz legfontosabb közegészségügyi intézkedése közé sorolta. Ez egy olyan láthatatlan beavatkozás, amely mindenkin segít, és a legkiszolgáltatottabbak is hozzáférhetnek.

A Kennedy által felsorolt betegségek akkor következhetnének be, ha sokkal nagyobb koncentrációban fogyasztanák az emberek a fluoridot. Ezekben az esetekben valóban beépülhet a csontokba a fluor. A jelenlegi koncentrációkkal erre csak akkor lenne esély, ha valaki elképesztően sok vizet inna, például egy negyvenkilós gyereknek napi 286 litert kellene fogyasztania, hogy elérje a toxikus fluoridmennyiséget.

A fluoridozás nem terjedt el világszerte, például Magyarországon sem, de több tucat olyan ország van, ahol alkalmazzák. Egy 2012-es becslés szerint globálisan 435 millió ember fér hozzá ilyen ivóvízhez, többek között az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Brazíliában.

Ha az Egyesült Államokban leállnak a fluoridozással, jó eséllyel meredeken megnövekszik majd a fogszuvasodásos esetek száma, főként a gyerekek körében. Ez történt a kanadai Calgaryben is, ahol 2011-ben állami rendelkezésre távolították el a fluoridot az ivóvízből.

Öt év alatt az általános iskolások körében megkétszereződött a fogszuvasodásos esetek száma. Talán 2021-ben emiatt is kezdték újra fluoridozni az ivóvizet.

A jó fogazat más betegségek elkerülése végett is fontos, de az egészségügyön túllépve is lehet jelentősége a hibátlan mosolynak. Vannak, akik azzal érvelnek, hogy a rossz fogazat szégyenérzet forrása lehet, főleg gyerekeknél, és ez az egész életükre kihatással lehet. Többet hiányoznak az iskolából, nem vesznek részt a közösségi tevékenységekben, nehezebben kapcsolódnak a társadalomhoz.

Az amerikaiak gyakran mutogatnak Európára, hogy ott nem fluoridoznak. Ez igaz is, de sokszor kevésbé is van rá szükség, mert több országban a gyerekeknek ingyenes a fogorvosi szűrés, míg az Egyesült Államokban ezért a legtöbbször fizetni kell.

Kennedy hívei egy nemrég készült tanulmányra is gyakran hivatkoznak. A kutatás szerint azoknak a három és négy év közötti fiúknak, akiknek az anyjuk a várandósság alatt fluoridozott vizet fogyasztott, alacsonyabb volt az IQ-juk, mint azoknak, akik nem ittak ilyet. Ezt a tanulmányt sokan kritikával illették, részben azért, mert ilyen fiatal korban eleve nehéz az IQ-t mérni, részben pedig azért, mert a vizsgált személyek olyan koncentrációjú fluoridozott vizet ittak, amely kétszerese az átlagosan elérhetőnek.

Ashley Malin, a Floridai Egyetem Közegészségügyi és Egészségügyi Szakmai Karán működő Epidemiológiai Tanszék adjunktusa a CNN-nek azt írta, hogy szerinte bebizonyosodott, hogy a gyerekek IQ-ját, azaz idegrendszeri fejlődését negatívan befolyásolja a fluorid, de ahhoz, hogy megállapítsák azt, hogy felnőttek állapotára milyen hatással van, további kutatásokra van szükség.

Míg vannak, akik azt vizionálják, hogy fluoridos víz nélkül megugrik a fogvesztések és a fogorvos-látogatások száma, addig mások szerint ma már nincs igazán szükség a további fluoridozásra, éppen elég a megfelelő hatáshoz a fogkrém. Az Amerikai Fogorvosszövetség még kiáll a vizes bevitel mellett, még mindig a leghatékonyabb módszernek tartják a fogszuvasodás ellen, szerintük legalább 25 százalékkal csökkenti ezek számát. Azoknak, akik félnek a fluoridtól, a fogorvosok azt tanácsolják, hogy vegyenek palackozott vizet, vagy szerezzenek be megfelelő szűrőberendezést.