Nem béna kacsa, hanem halott kacsa lesz Amerika a következő klímacsúcson

Rövidtávon káros lehet Donald Trump elnökké választása a klímaváltozás elleni harcban – írja a BBC News szakértőkre hivatkozva. Trump ugyanis korábban többször jelezte, nem tartja problémának az éghajlatváltozást, ki is vonta az Egyesült Államokat elnöksége idején a párizsi klímaegyezmény hatálya alól. Annyi reménye lehet a bolygónak azért, hogy Trump elnöksége csak négy évig fog tartani, illetve Amerikában is annyira előrehaladott és népszerű a megújuló energia termelése, hogy Trump olaj- és gázpártisága se lesz annyira káros talán.

A BBC cikke emlékeztet, amikor Amerika legutóbb kilépett a párizsi egyezményből, relatíve késlekedve tette, és az egyezmény előírásai miatt hivatalosan csak 2020 novemberében távozhatott. Addigra viszont megválasztották Joe Bident elnöknek, aki 2021. januári beiktatásakor egyből visszaléptette az Egyesült Államokat. Mivel egy év a türelmi idő, ha Trump azonnal kiléptetné Amerikát, akkor is jó esetben csak három évet lenne kívül Amerika – feltételezve, hogy folytatódik az amerikai politikai váltógazdaság, és újra a demokraták kerülnek a Fehér Házba 2028-ban.

Márpedig novemberben tartják az ezévi COP-ot, azaz a globális klímaváltozási konferenciát. Az amerikai delegáció úgy érkezik ide, hogy semmilyen vállalást nem tehet, hisz a következő kormányzat azt simán lesöpörheti. „Az USA ezen a COP-on nem egy béna kacsa, hanem egy halott kacsa” – érzékeltette a helyzetet Richard Klein, a Stockholmi Környezeti Intézet klímaváltozási szakértője, professzora.

Az egyik fő gond, hogy az Egyesült Államok jelentős befizetője annak az alapnak, ami a fejlődő országoknak segít az éghajlatváltozás hatásainak kezelésében. Ha Amerika innen kihátrál, más olyan nagy játékosok, mint Kína se lesznek lelkesek vállalásokat tenni. Klímatudósok szerint dollármilliárdok szükségesek, hogy a harmadik világ országai elérjék a zéró kibocsátást.

Trump több támogatója azért lobbizik, hogy Amerika hagyja ott az ENSZ klímaváltozási konvencióját is, amibe egy 1992-es, szinte egyhangú szenátusi szavazással lépett be az Egyesült Államok.

A Trump-kormány tervei közt szerepel az olaj- és gázkitermelés fokozása, a kínai elektromos autók és napelemek megvámolása, visszalépés a környezetvédelmi szabályozásban. Dan Eberhart, a Canary LLC olajipari cég vezetője úgy jellemezte a Trump-kabinet hozzáállását, hogy a „fúrj, baby, fúrj”-filozófia jelenik meg benne, és a következő években elszaporodnak majd az olajvezetékek, a szövetségi területeken való fúrások (a repesztéses technológiával), és a fő cél az emberek energiaköltségeinek lefaragása lesz.

Meglepő módon épp a Trump mögött álló Republikánus Párton belülről jöhetnek majd ellenzői a tervcsomagnak. Ugyanis a Biden-kormány 1000 milliárd dollárt invesztált megújuló energiákba, amiből jócskán jutott a republikánus vezetésű államokba, megyékbe is. Sőt van olyan elemzés, ami szerint ennek a pénznek a 85 százaléka ilyen térségekbe került. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az energetikai befektetések terén a megújulókba már kétszer több pénz folyt idén, mint a fosszilisekbe (szén, olaj, gáz). Márpedig az amerikai kormány nem akarhatja majd, hogy ezek a befektetések kikerüljék az Egyesült Államokat. Arról nem is beszélve, hogy Trump egyik újdonsült és fő jobbkeze, Elon Musk egy elektromos autós céget vezet (Tesla).

Mindenesetre Christiana Figueres korábbi ENSZ-klímafőnök azt mondta, „nagy csapás” az éghajlatváltozás elleni harcban az amerikai választás eredménye. Azonban hozzátette, „ez nem tudja és nem is fogja megállítani a folyamatban lévő változásokat a gazdaság szén-dioxid-mentesítésére és a párizsi megállapodás céljainak teljesítésére”.