Megvan, mennyivel alszunk kevesebbet a kánikulában

Kiszámolták, hány perc alvást vesztünk a kánikula miatt – derül ki a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézetének kutatásából.

Azt már eddig is tudtuk, hogy a forróság rövid- és hosszútávon is rossz hatással van az emberi szervezetre, nem is csoda, hogy ilyenkor a halálozás is megugrik. Az sem teljesen váratlan, hogy az alvásminőségnek is rosszat tesz.

Hajdú Tamás, a KRTK kutatója az 1976 és 2010 közötti adatokat vizsgálta meg, hogy kiderítse, milyen a kapcsolat az alvásmennyiség és a hőségérzet között. Egész pontosan azt nézte meg, hogy egy adott megyében, hónapban és évben mekkora volt az átlagos alvásmennyiség a magasabb és az átlagos hőmérsékletű napokon.

Ez alapján 25 fok fölött nagyjából átlagosan 13 perccel kevesebbet alszunk, de már 20-25 fok között is 6 percet veszítünk. A hidegebb és enyhébb napok között nincs nagy különbség, így a hőmérséklettől függően aludhatunk akár 10 perccel kevesebbet és többet is.

Az sem mindegy, hogy mikor van meleg. Ha munkaszüneti napon van 25-nél több fok, akkor 30 perccel is csökkenhet az alvásmennyiség, míg munkanapokon 6 perccel alszunk kevesebbet. Az átlag kiszámításához persze a hőmérsékleten és a munka/szabadnap különbség mellett figyelembe kell venni a nemek közötti különbségeket, az iskolázottságot és az életkort is.

A meleg a 61 évnél idősebbek éjszakáit érinti leginkább, ők átlagosan 26 perc alvástól esnek el, míg a 18-40 évesek alvásvesztesége átlagosan 6 perc. Emellett az alacsonyabb végzettségűek és a férfiak is jobban ki vannak téve ennek a hatásnak.

„Az eredmények azt mutatják, hogy az alvásidő csökkenését elsősorban a korábbi felkelés okozza. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy időmérleg-adatokkal dolgoztam, ami azt jelenti, hogy az alvásként megjelölt periódusok nem feltétlenül esnek egybe a tényleges alvással. Ez a felkelés/felébredés időpontjának meghatározását kevésbé befolyásolja, de könnyen elképzelhető, hogy a meleg időjárás az elalvás időpontját ugyan késlelteti, de a lefekvését nem, így az időmérlegnaplókban alvásként megjelölt időszak a külső hőmérséklettől függetlenül nagyjából ugyanakkor kezdődik, miközben a ténylegesen alvással töltött idő rövidül melegben” – mondta Hajdú.

Tovább ronthat a helyzeten, hogy ha a klímaváltozás üteme nem lassul, a pesszimista forgatókönyv szerint 250-re egy év alatt átlagosan 6,5 órával alszunk majd kevesebbet, de még a mérsékelten optimista forgatókönyv szerint is 4,3 órát veszíthetünk.

Hajdú szerint előfordulhat, hogy ehhez alkalmazkodunk majd, és kiemelte, hogy ez az éves alvásmennyiségre vonatkozik, a veszteség eloszlik az év napjai között. Várhatóan a legtöbb percet a nyári hónapokban veszítjük majd el.