Klímaszakértők szerint a klímaválság kritikus és kiszámíthatatlan szakaszához érkeztünk
2024. október 9. – 19:00
A Föld számos életjele rekordszintű szélsőségeket ért el, vagyis az emberiség jövője a tét – derül ki a világ legjelentősebb klímaszakértőinek friss, BioScience nevű folyóiratban közzétett tanulmányából.
A Guardian azt írja, a jelentésből kiderül, hogy egyre több tudós foglalkozik a társadalmi összeomlás lehetőségével. A 2023-ban vizsgált 35 életjel közül ugyanis 25 esetében arra jutottak, hogy minden eddiginél rosszabb a helyzet. Ilyen rekordot ütött meg a légkörben található szén-dioxid szintje és az emberi népesség száma. Ez a klímaválság „kritikus és kiszámíthatatlan új szakaszát” jelzi – áll a jelentésben.
A jelentésből kiderül még, hogy
- a Föld felszínének és óceánjainak hőmérséklete minden idők legmagasabb szintjét érte el, ezt a fosszilis tüzelőanyagok rekordméretű elégetése idézte elő;
- a népesség naponta közel 200 ezer fővel, míg a szarvasmarhák és juhok száma pedig napi 170 ezerrel nő – ez rekord mértékű üvegházhatású gázkibocsátást eredményez;
- vagyis a CO2 és a metán koncentrációja is rekordszintű;
- ugyan a szél- és napenergia 2023-ra 15 százalékkal nőtt, de még mindig a szén, az olaj és a gáz dominál. A kutatók szerint „kemény ellenállás tapasztalható azok részéről, akik a jelenlegi, fosszilis tüzelőanyagokon alapuló rendszerből anyagi hasznot húznak”.
- a globális felmelegedés egyre halálosabb szélsőséges időjárási jelenségeket okoz világszerte, beleértve az amerikai hurrikánokat és az 50 Celsius-fokos hőséghullámokat Indiában – itt emberek milliárdjai vannak kitéve a szélsőséges hőségnek;
- a felmelegedés egy szélesebb körű válság része, amely magában foglalja a környezetszennyezést, a természet pusztítását és a növekvő gazdasági egyenlőtlenséget.
A kutatók elmondták, ahogy nő annak kockázata, hogy a Föld éghajlati rendszere katasztrofális állapotba kerül, egyre több tudós kezdte el kutatni a társadalmi összeomlás lehetőségét. „Az éghajlatváltozás még globális összeomlás nélkül is sok millió további halálesetet okozhat 2050-ig. Bátor, átalakító jellegű változásra van szükségünk” – hangsúlyozzák.
Elmondásuk szerint a céljuk az volt, hogy „világos, bizonyítékokon alapuló meglátásokat nyújtsanak, amelyek megalapozott és bátor válaszlépésekre ösztönzik a polgárokat, a kutatókat és a világ vezetőit”. Hozzátették, az emberi szenvedés csökkentéséhez határozottan és gyorsan kell cselekedni – többek között a fosszilis tüzelőanyagok elégetésének és a metánkibocsátás csökkentésével, a gazdagok túlzott fogyasztásának és pazarlásának visszaszorításával, valamint a növényi alapú élelmiszerekre való áttérés ösztönzésével.
A tudósok emellett sürgetik az emberi népesség fokozatos csökkentését, párhuzamosan a nők oktatásának és jogainak erősítésével; az ökoszisztémák védelmét, helyreállítását vagy újraerdősítését; valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos oktatás beépítését a globális tantervekbe a tudatosság és a cselekvés fokozása érdekében.
William Ripple professzor, az Oregoni Egyetem (OSU) munkatársa, a kutatócsoport társelnöke elmondta,
már most az éghajlat hirtelen felborulásának kellős közepén vagyunk, ez pedig olyan veszélybe sodorja a földi életet, amilyet az emberiség még soha nem látott.
A tanulmány konklúziója szerint az emberiség jövője múlik azon, mennyire vagyunk képesek határozottan fellépni. A jelentés megemlíti a Guardian korábbi felmérését is, eszerint a klímakutatók mindössze 6 százaléka hitte, hogy a nemzetközileg elfogadott 1,5 Celsius-fokos felmelegedési határértéket be fogják tartani. „Tény, hogy a felmelegedés minden tizedfokának elkerülése kritikusan fontos” – vélik a kutatók, hozzátéve, hogy minden egyes tizedfokkal további 100 millió embernek kell példátlanul magas átlaghőmérsékletet elviselnie.
Ripple ezek alapján az ENSZ közelgő, novemberi COP29 klímacsúcsával kapcsolatban hangsúlyozta: „nagyon fontos, hogy hatalmas előrelépés történjen”. Ahogy korábban megírtuk, az ENSZ tavalyi klímacsúcsán történelmi megállapodás született, amely arra ösztönzi a nemzeteket, hogy távolodjanak el a fosszilis tüzelőanyagoktól, ez azonban várhatóan nem lesz gyors folyamat.