Hihetetlenül extrém mennyiségű csapadék hullott a Felső-Duna vízgyűjtőjén, ez hozta az áradást

A Felső-Duna vízgyűjtő területén soha nem esett még annyi eső a mérések kezdete óta, mint amennyi lehullott szeptember végén a Közép-Európára is lecsapó Boris ciklon miatt. Az ilyen veszteglő ciklonok nem fordulnak elő gyakrabban, de belőlük hulló csapadékintenzitás megnőtt, ami az árvízi helyzetek gyakoriságát növelheti, derült ki Szabó Péter és Pongrátz Rita elemzéséből a Másfélfokon.

Árvizeket sokszor hóolvadások után időszakban tapasztalhatunk, de a térségünkben egyre inkább a veszteglő ciklonok okozta áradások a meghatározóak. Ilyen volt a 2013 júniusában és a most szeptemberben is lezajló árvíz.

A szeptemberi 5 napos maximális csapadékösszegek hazai sorában a Boris által produkált értékek ugyan kiadták a sokéves szeptemberi csapadékösszeget (Nyugat-Magyarországon annak kétszeresét is), de ez egyáltalán nem tekinthető rendkívülinek, hiszen 1971 óta 6 évben is előfordult magasabb érték (ahogyan azt az első grafikon mutatja).

Ennek ellenére az idősor növekvő trendet mutat, és a szeptemberek általában is csapadékosabbá váltak. Ha viszont a Felső-Duna vízgyűjtő adatait nézzük a második grafikonon, akkor olyan hihetetlenül extrém értéket kapunk, amelyre még nem volt példa a csapadékmérések kezdete óta.

Boris minden szempontból extrém volt:

• a legintenzívebb ötnapos csapadékkal járt,
• a felvízi vízgyűjtő kétharmadán (egy magyarországnyi területen) 100 mm felett esett,
• 45 százalékán pedig a 150 mm-t is elérte, azaz
• a mérések kezdete óta soha nem látott vízmennyiséggel járt

Hogy ezekkel együtt vagy ezek ellenére, miért nem lett rekordárvíz, arra többféle magyarázat is adható.

• egy hosszabb, száraz időszakban a folyók és a környező talaj vízszintje csökkent, így az előforduló heves csapadékot extrém áradás nélkül is el tudják szállítani
• a csapadék egy része hó formájában hullott, illetve viszonylag egyenletesen elosztva esett azon a bizonyos 4-5 napon, hazánkat pedig nem igazán érintette a hatalmas mennyiség.
• a 2013-as rekord árvizet követően sokkal jobban fel voltak készülve a hazai vízügyi szakemberek és állami szervezetek (ahogy külföldön is kevesebb áldozatot szedett Boris).
• egyéb, hidrológiai folyamatok és beavatkozások voltak a mederben és az ártereken.
• a meteorológusok a modellek alapján nagyon jól előrejelezték a csapadék mennyiségét és helyét.

A jövőben a klímamodellek szerint a csapadék gyenge csökkenése várható nyáron (elsősorban júliusban és augusztusban), míg ősszel és télen annak növekedése. Ezzel együtt a száraz időszakok hossza nő, ugyanakkor az extrém csapadék gyakorisága, intenzitása és területi kiterjedése várhatóan szintén tovább fog növekedni a konvektív főszezonban (májustól szeptemberig).