Néhány napig új csillag bukkan fel az égen, a különleges nóvakitörést szabad szemmel is meg lehet figyelni

Szabad szemmel is látható lesz az év egyik legjobban várt csillagászati eseménye: a T Coronae Borealis nóvakitörése, amit az éjszakai égen a sarkcsillaghoz hasonló fényes pontként láthatunk majd néhány napig. Csillagászok szerint valamikor augusztusra-szeptemberre várható az esemény, és nem csak azért különleges, mert a kitörés nagyjából nyolcvan évente tűnik fel az égen – a tudósoknak is rengeteg fontos információval szolgálhat.

A T Coronae Borealis esetében nóvarobbanásról, nem pedig szupernóva-robbanásról beszélhetünk, és a kettő egyáltalán nem ugyanaz. „A T Coronae Borealis egy vörös óriás és egy fehér törpe együttese. A fehér törpe kisebb ugyan, de képes anyagot elszívni a vörös óriástól. Ahogyan ezt megteszi, folyamatosan nő a tömege, és amikor nagyjából 1,4-szer akkorára nő, mint a mi Napunk tömege, az elszívott anyag begyullad” – mondta a Telexnek Szabó Olivér Norton csillagász. „Ez termonukleáris reakciót okoz, egy robbanást. Ez az, amit mi nóvaként látunk. A szupernóva-robbanás ezzel szemben az óriási tömegű csillagok halála.”

Nóvarobbanás vagy nóvakitörés esetén előfordul, hogy a fehér törpe megsemmisül, a T Coronae Borealisnál azonban nem ez lesz a helyzet: ez egy visszatérő vagy rekurrens nóva, nagyjából nyolcvan évente tör ki, legutóbb 1886-ban és 1946-ban volt látható az égen. A két csillagból álló rendszer egyébként 2600 fényévre van tőlünk, az Északi Korona (Corona Borealis) csillagképben található.

„A T Coronae Borealis azért különleges, mert csak nagyjából egy tucat ilyen visszatérő nóvát ismerünk” – mondta a csillagász. „Mivel a legutóbbi kitörése 1946-ban volt, legközelebb 2026-ban kellene kitörnie, ami miatt viszont azt gondoljuk, hogy ez most korábban fog bekövetkezni, az az, hogy a ‘46-os kitörés előtt egy évvel hirtelen elhalványodott, tavaly pedig ugyanezt a halványodást észlelték. Ezért úgy gondoljuk, hogy most augusztus-szeptember körül meg kellene történnie az eseménynek.” Pontosabb időpontot a csillagászok sem tudnak jelenleg: mivel majdnem nyolcvan éve volt az utolsó kitörés, az akkori műszerekkel nem lehetett igazán jól megfigyelni ahhoz, hogy a pontos folyamatokat is megismerjék a szakértők, és meg tudják mondani, hogy a halványodáson kívül milyen jelek utalnak arra, hogy közeleg a kitörés.

A T CrB rendszer látszó fényessége nyugalmi állapotban körülbelül 10 magnitúdó, ami azt jelenti, hogy nem figyelhetjük meg szabad szemmel, csak távcsővel. A nóvakitörés során az objektum 8 magnitúdót fog fényesedni, ami viszont azt jelenti, hogy szabad szemmel is láthatóvá válik az égbolton. Az új csillagot a Göncölszekér rúdjának meghosszabbításában, az Északi Korona csillagképben, az U alak alja felé kell majd keresni. A legegyszerűbben okostelefonokra letölthető égboltpásztázó applikációkkal lehet megtalálni, érdemes lehet már most megkeresni az Északi Koronát, hogy tudjuk, hogyan néz ki a nóva nélkül.

A nóvákat különböző osztályokba sorolhatjuk az elhalványulás mértéke alapján: a gyors, a lassú, illetve a nagyon lassú nóvák csoportjába – a T Coronae Borealis a gyorsak közé tartozik. A visszatérő nóváknál a nóvarobbanás bizonyos időközönként, 10-100 éves időskálán ismétlődik, míg végül a csillag egyszer eljut a végső megsemmisülést okozó szupernóva-robbanásig. Jelenleg a Tejútrendszerben nagyjából egy tucat visszatérő nóvát ismerünk, ezek egyike a most kitörni készülő T Coronae Borealis, ami azért is különleges, mert a nóvák között is ritkaság, hogy vörös óriás a kísérő, mindössze 2-3 ilyet ismerünk. A többi esetben fősorozati, élete közepén járó csillag a társ.

A nóvakitörés nemcsak látványos, de tudományos szempontból is nagyon fontos esemény lesz. „Az asztrofizikának most először lesz lehetősége tanulmányozni ezt a rendszert. Meg fogjuk tudni mondani, hogy mi keletkezik egy ilyen robbanásban – vannak elméletek, és korábbi megfigyelések, de most még pontosabb méréseket tudunk csinálni. Ilyenkor nukleáris reakció játszódik le: fúzió, vagyis különböző anyagok egyesülnek a fehér törpe felszínén nagyobb rendszámú elemekké, ez okozza az energiafelszabadulást. Színképelemzéssel, űrcsillagászati módszerekkel meg fogjuk tudni mondani, hogy mik lesznek ezek az anyagok. Azt is meg tudjuk nézni, hogy milyen hosszú távú hatása van a kitörésnek a fehér törpére: átalakul-e, hogyan tágul a közelében lévő anyag, van-e hatással a kitörés a kísérő vörös csillagára.”

A nóva néhány óra alatt éri majd el a maximális fényességét, utána pedig viszonylag hosszú, elnyúlt, lassú lecsengéssel halványodik el újra. Szabad szemmel 3-4 napig lesz látható, de megfigyelni tudományos eszközökkel jóval tovább lehet majd.

Szabó Olivér Norton szerint is a legjobb módszer a nóvakitörés helyének megtalálására az, ha a mobiltelefonos alkalmazásokkal próbálkozunk. „Most van idő megszokni, hogyan néz ki az égbolt a kitörés nélkül, és így később észre tudjuk venni, hogy mi a különbség. Az is egy élmény, ha felnézünk az égre, és már ott van a csillag, hiszen tényleg 80 évig ezt újra nem fogjuk látni, de még nagyobb élmény, ha tudjuk, hogy egy héttel a kitörés előtt hogyan nézett ki az ég, és hogy néz ki a kitörés alatt. Ez szerintem egy teljesen más érzést tud átadni” – mondta.

„Elég ritka, hogy az ember ilyen fontos csillagászati jelenséget szabad szemmel is lásson: igazi elemi asztrofizika történik odafenn, amiből aztán később komoly tudomány születik majd” – tette hozzá.