Zombigalaxis adhat választ egy csillagászati rejtélyre

Egy furcsa, zombiszerű galaxist figyeltek meg a James Webb űrteleszkóppal – írja a New Scientist. Az élőhalott galaxisban 20 millió év szünet után indult újra a csillagképződés. A jelenség a lap szerint megmagyarázhat egy rejtélyt a galaxisokkal kapcsolatban.

„Láttunk már olyan galaxisokat, amelyek csillagkeletkezési rohamokon mennek át, és olyanokat is, amelyek nem képeznek többé csillagokat, de ez az első eset, hogy olyan galaxist láttunk, amelyik abbahagyta a csillagképzést, majd átesett egy ilyen megfiatalodási folyamaton”

– mondta a Guido Roberts-Borsani, a Genovai Egyetem munkatársa. Roberts-Borsani és kollégái a James Webb űrteleszkóppal vizsgálták meg a A2744-YD4 nevű galaxist, a fény ideéréséhez szükséges idő miatt olyan állapotában, amilyenben 650 millió évvel az ősrobbanás után volt. A kutatók fiatal, fényes és halványabb, idős csillagok nyomait is felfedezték, amire korábban nem volt példa egy galaxis esetében sem. A megfigyelt csillagok kora arra utal, hogy a galaxis 100 millió év aktivitás után nagyjából 20 millió évre abbahagyta a csillagtermelést. Ezután azonban újra nekikezdett.

A jelenség kétféleképpen is magyarázható. Egyrészt betudható annak, hogy a galaxis összeolvadt más galaxisokkal, ami friss löketet ad a csillagképződésnek. Másrészt a szupernóva-robbanások által elsodort, majd a galaxisba visszatérő gázokkal is magyarázható a galaxis feltámadása. Hasonló folyamatot korábban még nem láttak, így ez kulcsfontosságú lehet a távoli galaxisok működésének megértéséhez.

„A fiatal csillagok könnyen túlragyoghatják az időseket, ezért ahhoz, hogy pontosan következtetni tudjunk a galaxisok tömegére, tudnunk kell, hogy lehet-e olyan idősebb populáció, amelynek a fényét háttérbe szorítják a fényes, fiatal csillagok” – mondta Claude-André Faucher-Giguère, az illinois-i Northwestern Egyetem kutatója. Hozzátette, hogy ennek a lehetőségnek a figyelmen kívül hagyása nehézségeket okozhat a galaxisok tömegének összeírásában. A legtöbb ilyen hiba a galaxisok tömegének és korának számításában lehet. Amikor a fiatal, fényes csillagok ragyogása eltakarja a halványabbakat, a galaxisok könnyebbnek és fiatalabbnak tűnnek, mint amilyenek valójában.

Amikor a James Webb űrteleszkóp elkezdett képeket küldeni a korai univerzumról, olyan galaxisokat is találtak, amelyek nagyobbak és idősebbek voltak, mint gondolták. Emiatt több kutató arra jutott, hogy a korai galaxisokról alkotott feltételezések tévesek lehettek. A csillagtermelés újraindulása és a csillagképződésben tapasztalt szünetek magyarázhatják ezeket az új megfigyeléseket.

Christopher Hayword, a New York-i Flatiron Intézet munkatársa a New Scientistnek azt mondta, hogy a most megfigyelt viselkedés több űrteleszkópos megfigyelésre is magyarázatot adhat. De azt is hangsúlyozta, hogy ez csak egy galaxis, így még nem lehet általánosítani. Hozzátette, hogy az általános megállapítások bizonyításához sokkal nagyobb mintára lesz szükségük.

A NASA James Webb űrteleszkópja olyan képeket is készített a galaxis középpontjának folyamatairól, amit még a csillagászok sem ismernek részletesen, erről itt írtunk.