Karácsonyék 2030-ig lakhatóvá tennék az utcát, és megmutatnák, hogy nem lila a tehén

Zöldítő jövőtervek, nagy társadalmi csapatépítés, élhető-lakható utcák: ilyen tervei vannak Karácsony Gergelynek 2030-ig Budapesten. Ennek egy fő akadálya van, az, hogy nincs pénz.

„Nyilván amikor az ember ellenzékben van, akkor nagyobb a képzelőereje, és nem foglalkozik olyan apróságokkal, mint a valóság”

– foglalta össze Karácsony Gergely, hogy miért lehet az, hogy néhány 2019-ben tett kampányígérete a mai napig nem lett teljesen kész. Ezzel valószínűleg arra utalt, amit az Állami Számvevőszék is kimondott március végén: miszerint a főváros nettó befizetője az államnak, azaz többet ad a kasszába, mint amennyit kivehet belőle.

Karácsonyék a Zöldülő Budapest 2030 kiadvány bemutatóján vázolták fel, hogy mit csinált a főváros eddig, illetve mit tervezne a jövőben, 2030-ig tenni Budapest zöldüléséért. A beszélgetés Bardóczi Sándor fővárosi főtájépítész és Karácsony Gergely részvételével valójában egy hibrid bemutató volt: összefoglalta azt, milyen zöldítésekben gondolkozott az előző öt évben a főváros, majd egyfajta kampányprogramként azt is, miket tervez.

Bardóczi szerint ugyanis 2008-ig nyúlik vissza egy Budapestet zöldítő javaslat létezése, azonban 2019-ig valójában várniuk kellett a fővárosnak arra, hogy ez a később Radó Dezső-tervnek elnevezett javaslat működni is kezdjen. Bardóczi leszögezte az elején, hogy már 2019-ben komoly tervek voltak 2030-ig: már ekkor „reálisan megvalósítható, optimista forgatókönyvben gondolkoztak”, amelynek a fő alapcélja az volt, hogy a fővárosban 6 négyzetméter/fő zöldterületből 7-et csináljanak.

Ígéretek

Lesz Városháza park, de már tényleg: A kiadványkötet egy folytatásos sorozat része a főváros 2019-től 2030-ig tartó terveinek – öt év alatt tehát ez az ötödik kiadvány, amely összefoglalja a helyzetet. A kiadvány Karácsony Gergely nagy ígéretével, a Városháza park elkészítésével kezdődik – erre a tervre válaszolta Karácsony azt, hogy ellenzékben nagyobbat álmodik általában az ember, mint amúgy.

A főpolgármester arról beszélt, hogy a parkolók helyén még mindig nincs zöld, de úgy érzi, a „fejős tehén fejét már levágták” azzal, hogy már autók sem parkolhatnak a Városházánál. Hozzátette, a városháza körüli rész zöldítésére szerinte azért van szükség, mert rossz üzenete van annak, hogy az önkormányzati központnál parkoló autók állnak.

Karácsony ezután anekdotázott egyet egy videóról, ahol fiatalok létrán másztak be a Városháza parkba piknikezni: majd elmondta, akad még bőven anekdotája, amit majd elmesél a politikai pályafutása végén, de ez még soká lesz. A felújítást uniós forrás helyett Karácsony állítása szerint saját pénzből fogják elintézni, Bardóczi pedig hozzátette, nem a felszín, hanem az alatta lévő, felszínvizek raktározására alkalmas rész lesz az igazán fontos, mert „a klímaváltozás miatt képesnek kell lennünk rá, hogy minden vizet megtartsunk”.

A Lánchíd körül sétálni: Karácsony fontosnak tartja a Lánchíd felújítását, de

„a Lánchíd-projekt most 50 százalékon tart”, Karácsony szerint akkor lesz majd kész, ha a Széchenyi és a Clark Ádám teret is sikerül forgalomcsillapítani.

Karácsony átalakítaná a jövőben a Széchenyi teret, hogy sétálható legyen, mert „ebben a városban egyszerűen csak jó lenni”.

Bár ez a közterület már nem a fővárosé, Karácsony úgy látja, mindegy, hogy kié vagy hogy ki csinálja meg a felújítást, mindenképp át kell azt alakítani. „Most már nem a vörös csillagot látjuk ebben, hanem egy városi ikonikus teret” – tette hozzá Karácsony a Clark Ádám térről. Szerinte ehhez viszont kisebb körforgalom és több zöldterület kell oda.

Nagykörúti dzsembori: Karácsonyék fontos célnak tartják, hogy a Nagykörutat ne városi autópályaként használják, ezért növelni akarják a nagykörúti zöldfelület arányát, mert Bardóczi szerint mennyiségileg ott lehet a legtöbbet zöldíteni. Két teret említett a főtájépítész, amelyre nagy gondot kell fordítani szerintük:

• a Nyugati teret, amely borzalmas állapotban van;
• és a Boráros teret, amelynél „a HÉV kicsit foglalja a területet attól, hogy nagyban tudjunk gondolkodni”.

Bardóczi elmondta, hogy ahogy a Kiskörúton, úgy itt is az első lépés az lenne, hogy az aszfalt helyére térkő kerüljön, így a felszíni vizek hasznosulni tudjanak. Minőségi típusú fapótlásban gondolkoznak, mert „most már nem arról van szó, hogy nagy számokkal dobálózzunk”, hanem arról, hogy a főváros 20 helyett 50-re akarná emelni a budapesti fák átlagéletkorát. Karácsony ehhez hozzátette, hogy úgy látja több újításnál is, hogy „az emberek mennyivel nyitottabbak az új dolgokra, mint azt a legtöbb politikus gondolná”.

Ugyanezt gondolja a kerékpársávok Nagykörútra helyezéséről is, amit azóta sem bánt meg. Karácsony hozzátette, a Nagykörút felújítására most egy történelmi lehetőség van. Szerinte ennek másik fontos része az, hogy, ahogy fogalmazott, „ebben a városban kiépült nem tudom hány ezer kiskereskedelmi felület plázákban és ez kiszívta az életet” – Karácsony úgy látja, ösztönözni kell a kiskereskedelmet arra, hogy visszatérjen a Nagykörútra. Szerinte ennek itt az ideje, mert korábban több területet, a Bakáts teret, a Jókai teret, a Podmaninczkyt is felújították, „elkezdtük szigetszerűen átalakítani a Nagykörút holdudvarát, most jön a lényeg, a Nagykörút”.

Népliget ligetesítése: A főváros továbbra is gondolkozik a már meglévő parkok megújításában, mert körbenéztek korábban a városban, és arra jutottak, hogy szinte minden budapesti park újításra szorul. Bardóczi szerint ez az a pont, ahol „szerencsés, ha nincs pénze egy városnak, mert akkor van idő az átgondolásra” a parkok jövőjéről, mert egyszer majd úgyis jön a pénz.

Bardóczi arról beszélt, hogy a fő cél a Népliget felújítása, de ez akár 30 év is lesz. Ide a sörcsarnokot valahogy vissza akarják hozni, hogy legalább egy épület legyen ott, mert „a Népliget legfőbb problémája, hogy nem akar odamenni senki”.

Karácsonyék emellett beszéltek még arról, hogy

• „pont olyan gyorsan kell haladni a város felújításával, amilyen mértékben azt a városlakók magukénak érzik” – mondta Karácsony arról a hosszútávú tervről, hogy a rakpart a gyalogosokhoz kerüljön.
• Bardóczi szerint „az egészséges utca arról szól, hogy nem ütnek el a második pillanatban, van árnyék a fejed fölött, és nemcsak az áthaladást hanem az ottlétet segítő berendezések vannak” – ezért ad forrást a főváros arra a kerületeknek, hogy ezt elérjék.
• Karácsonyék arról beszéltek, hogy Magyarországon népbetegség a magányosság és a bizalmatlanság, ezért arra is fókuszálni akarnak, hogy közös zöldítések lehessenek, például közösségi kertek.
• A kormánypropaganda által újra elővett méhlegelőkről Bardóczi azt mondta, ez egy olyan ötlet volt, ami Veszprémben és a XII. kerületben is volt korábban, ezért meglepte, hogy kiborította a kormányt a dolog. Szerinte a Fidelitas a legjobb reklámot csinálta nekik akkor, amikor kivágtak egy méhlegelőt, mert a budapestiek bevédték a Fidelitasszal szemben a természetet.

Bardóczi beszélt végül arról is, hogy nyájakat nem szeretne Budapest belvárosába, de fontosnak látja, hogy legelő állatok, vadon élő állatok legyenek Budapest vonzáskörzetében, mert ennek „lehetnek akár olyan hatásai is, hogy a gyerekek nem lilának képzelik a tehenet”. Karácsony pedig hozzátette, ebben a ciklusban 210 hektárnyi terület lett védett, így összesen már valamivel több mint 1100 hektárnyi terület áll helyi természetvédelmi oltalom alatt (országos védettséget élvező terület pedig 5 ezer hektárnál is több van Budapesten), szerinte inkább „örüljünk annak hogy van még mit védeni”.