Az idei év talán legnagyobb vulkánkitörése történt
2024. április 21. – 06:46
Az indonéziai Sagihe szigeten (Észak-Celebesz) lévő Ruang vulkán április 16–17-én nagy erővel tört ki és kisebb szünet után jelenleg folytatódik – szerencsére némileg csendesebben – a vulkáni működés. A paroxizmális kitörés közeledtét szerencsére még éppen időben, egy nappal korábban észlelték az indonéz vulkanológusok, példaértékű volt a figyelmeztetési rendszer és a lakosok reagálása, így sikerült több mint 800 lakost rendben kitelepíteni Laingpatehi és Pumpente falvakból. Sérülésről, áldozatokról nincs hír.
A vulkáni működést rövid időn belül ismétlődő nagy erejű robbanásos kitörések jellemezték. A kitörési felhő április 17-én este több, mint 16 kilométer magasságba jutott és vélhetően a sztratoszféra alját is elérhette. A kitörési felhőben műholdas megfigyelő eszközökkel mintegy 0,5 millió tonna kén-dioxidot határoztak meg, ami nem kevés, de azért ez nem éri el azt a mennyiséget (min. 10-20 millió tonna), ami észlelhető hatást jelentene az éghajlatra. A kitörési felhő nagyságát is meghatározták a műholdas képek alapján és összehasonlították más nagy kitörésekkel. Ebből becsülték meg a kitörés nagyságát, ami alapján a VEI=4 kategóriába sorolták. A VEI a vulkáni robbanásossági index, ami a földrengések nagyságát mérő Richter-skálához hasonlóan osztályozza a vulkánkitöréseket. A VEI skála 0 és 8 között van, és mivel logaritmikus skála, így minden fokozat tízszeres különbséget jelent. A kitörés nagyságát a kitörés során felszínre jutó vulkáni anyag térfogatával jellemzik. A VEI=4 nagyság azt jelenti, hogy több mint 100 millió köbméter vulkáni anyag zúdult ki. A kitörési felhő kiterjedésének értékelése alapján ez a Ruang esetében 200 millió köbméter lehet, mindez pedig három óra alatt! Csak összehasonlításképpen, a jelenleg egy hónapja zajló izlandi vulkánkitörés során 33 millió köbméter láva terült szét a felszínen, az izlandi Fagradalsfjall 2021-es kitörésének 6 hónapja alatt pedig 150 millió köbméter. Ez a kitörés három óra alatt nagyobb volt, mint az izlandiak hosszabb időszak alatt. A vulkánkitörés nagysága tehát nem lebecsülendő, ez évben minden bizonnyal benne lesz a legnagyobbak között!
A kitörési felhőben tobzódtak a villámok, a műholdas mérések több mint hétezret jeleztek! A kitörési felhő részlegesen összeomlott, és a vulkán oldalán piroklaszt-árak (izzófelhők) rohantak le. Másnap, a vulkáni működés elcsendülése után látható volt, hogy a korábban zöldellő növényzettel borított vulkán oldalát sötétszürke vulkáni hamu borítja, a piroklaszt-árak eljutottak a parti területre. A helyszíni képes beszámolók szerint a falvakat komoly pusztulás érte. A települések környékét sok helyen 1–1,5 méter vastag vulkáni hamu borította, a födémek lyukacsosak voltak a becsapódó nagyobb vulkáni kőzetdaraboktól. A szomszédos, mintegy 10 ezer lakosú Tagulandang szigetet is több centiméter vastag vulkáni hamuréteg borította be.
A tűzhányó több mint 20 éves szünet után lépett működésbe, a 2002. szeptember végén zajlott kitörését szintén VEI=4 nagyságúra tették. A vulkán ritkán aktív, 2002 előtt több mint 50 évig nem volt igazolhatóan kitörése és azelőtt is több évtizedes szunnyadási periódusai voltak. Kitörését a heves robbanásos és a csendesebb, lávadómépítő működés jellemzi. A korábbi kitörések átlagosan egy hónapig tartottak, de volt közöttük néhány napos és hosszabb időszakú (közel egy éves, 1914-15-ben) is, ebből tehát nehéz megmondani, meddig fog tartani a mostani kitörés. Amennyiben hosszan tart, és további, a mostanihoz hasonló robbanásos események lesznek, akkor a VEI index is nőhet (a VEI=5 nagyság azt jelenti, hogy a kitörés során 1 köbkilométer mennyiségű vulkáni anyag jut a felszínre).
A tűzhányó folyamatos megfigyelés alatt áll továbbra is, ami segít abban, hogy a vulkanológusok figyelmeztetése alapján adott esetben növeljék a vulkán körüli veszélyzónát a mostani 6 kilométeres távolságról és akkor előfordulhat, hogy Tagulandang szigetéről is ki kell telepíteni a lakosokat.
A szerző geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, intézetigazgató (ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai Tanszék), kutatócsoport-vezető (HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport), a Tűzhányó Blog szerzője.
