A legtöbb gyerekrendezvény olyan zajos, hogy halláskárosodást okozhat

A legtöbb zenés, gyerekeknek szóló rendezvény halláskárosodást okozhat a fiatal résztvevőknek – írja a hang világnapján kiadott közleményében a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat.

A WHO előrejelzése szerint 2030 után a halláskárosodás lesz az egyik leggyakoribb, a társadalmat legjobban leterhelő fogyatékosság a világon. Magyarországon a gyerekek hallásának védelmét semmi nem szabályozza, ezért az MTA Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottsága az Optikai Akusztikai Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesülettel és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületével, illetve a Semmelweis Egyetem orvosaival együttműködve szakértői csoportokat alakított ki, akik a gyerekrendezvények zajterhelését vizsgálták, és javaslatokat dolgoztak ki arra, hogy hogyan lehetne azokat szabályozni.

Több különböző gyerekrendezvényt vizsgáltak, így voltak például moziban, táncversenyen, koncerten. 25 eseményből 7-nél veszélyes mértékű zajterhelést mértek, 13 estben kockázatos mértékűt, és csak 6 olyan rendezvény volt, ahogy a zajszint megfelelő volt. Tehát 25-ből 20 rendezvényen szükség lett volna – a gyerekek életkorától is függő – zajvédelemre. Ez egyébként nem csak a gyerekeknél igaz, a felnőtteknek is érdemes figyelni a zajvédelemre. Vagy ahogy korábban írtuk, füldugóval menni a koncertre olyan, mint óvszert húzni.

A megfelelő besorolás maximum 75dB(A)-es hangnyomásszintig jár, 75–80 között kis kockázatúnak számít, 80–85 között kockázatos, 85-90 között nagyon kockázatos, 90-95 között pedig nagyon veszélyes.

A zajártalom sok szempontból kockázatos, és sem gyógyszerrel, sem műtéttel nem gyógyítható, és a hallókészülékek is csak részlegesen tudnak kompenzálni. A zaj nemcsak a hallást, hanem a test több más funkcióját is befolyásolja, például a keringést és az emésztést érintő megbetegedéseket. A zajvédő eszközökről korábban ebben a cikkben írtunk részletesen.

„A környezeti zaj nem csak félelmet kelt, befolyásolja a pszichés és kognitív teljesítményt, így a figyelmet és a tanulást, a motivációt, az iskolai teljesítményt is”

– áll a közleményben. A szakértők szerint épp ezért az egyre hangosabb zenehallgatási szokások megállítása és visszafordítása egy olyan társadalmi ügy, ami a jövő generációit is érinti.