Akadémiai székfoglalójában pályája nehézségeiről és kutatásairól is beszélt Karikó Katalin

Az mRNS terápiás alkalmazása címmel tartotta meg kedden akadémiai székfoglaló előadását Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológus a Pesti Vigadóban, ahol a hallgatóságban nemcsak akadémikusok, köztük Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke ültek, de Vizi E. Szilveszter és Pálinkás József, az MTA korábbi elnökei is, írja az MTI.

A biokémikus, kutatóbiológus felidézte a hírvivő RNS, az mRNS-kutatás legfontosabb mérföldköveit az 1961-es felfedezéstől napjainkig, megemlékezett a kutatásokban nagy szerepet játszó tudósokról, többek között Kondorosi Éváról, Duda Ernőről, Kiss Tamásról, Pardi Norbertről, Elliot Barnathanról és David Langerről.

Ezt követően Karikó, az MTA tiszteletbeli tagja felvázolta tudományos pályája legfontosabb állomásait, beszélt a nehézségekről, amelyekkel meg kellett küzdenie munkája során, és azokról a tudományos áttörésekről is, amelyek több évtized után eredményre vezettek. Az előadás folytatásában végigvette a Covid–19 mRNS-vakcina kifejlesztésének mérföldköveit, és beszélt az mRNS-gyógyszerek előnyeiről a fehérjealapú gyógyszerekkel szemben. A kidolgozott technológia további hasznosításáról is szólt, kitérve arra, hogy mostanra az mRNS-terápiát más fertőző kórokozók, illetve rák elleni vakcinák fejlesztésére is kiterjesztették, és egyre több alkalmazásban ma még gyógyíthatatlan betegségek kezelésére is tesztelik.

Karikó Katalin előadása végén köszönetet mondott azoknak, akik segítették a munkáját, valamint kiemelte egykori tanárait és családtagjait. Az eseményen külön köszöntötték Tóth Albert tanárt, aki a középiskolában elindította a pályáján. Karikó Katalin és Drew Weissman amerikai biokémiai felfedezéseikért megosztva kapták a 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat, mert kutatásukkal lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a Covid–19 ellen. A témáról részletesen ebben a cikkben írtunk.