Nem azt büntette a rezsicsökkentés-csökkentés, aki a célpont volt

A rezsicsökkentés-csökkentés nem azokat érinti, akik kényelmük, komfortérzetük miatt fűtik túl az ingatlanjaikat, hanem a szegényebb háztartásokat, akik csak próbálják kifűteni a lakást – írja a Másfélfok a BCE Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) és a TÁRKI kutatása alapján.

Az országos reprezentatív felmérés szerint a magyar háztartások 91 százaléka használ gázt, 36 százalék pedig csak azt használ. A többiben tudnak árammal vagy tűzifával is fűteni, de míg az előbbi általában kiegészíti a gázos fűtést, addig a tűzifával inkább helyettesíteni próbálják annak tükrében, hogy épp melyik éri meg jobban. Ez nem állandó, hanem az arányok függvényében váltanak oda-vissza – már ha technikailag meg tudják tenni.

Míg a rezsicsökkentés-csökkentés mögötti elképzelés az volt, hogy az állam által megszabott küszöbérték felett fogyasztók fizessenek többet, és a közhiedelem szerint a megdrágult fogyasztás igazi vesztesei a legszegényebb rétegek, valójában nem ezt a két csoportot érinti igazán a változás, hanem azokat az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat, amiknél az energetikai szempontból elavult házak miatt nagy a fogyasztás.

Itt az átlagnál alacsonyabb jövedelmi rétegű, de nem a legalacsonyabb jövedelmű fogyasztói rétegről van szó, akik a felmérés szerint jellemzően 1990 előtt épült házakban laknak.

Az elmúlt két tél felmérései alapján a magyarok inkább spóroltak a fűtésen, nem energetikai beruházásokba kezdtek. 2022-ben nagyjából harmadával csökkent a lakossági gázfogyasztás (amin a meleg tél és a tűzifára való átállás is segített), és a küszöb alatt fogyasztók is spórolni kezdtek. Komolyabb beruházást csak a gázzal fűtő lakosság 2-5 százaléka tervezett.

Ez nem jelenti azt, hogy a rezsicsökkentés-csökkentés ne érintette volna a legszegényebb háztartásokat. Bár ezekben sokkal nagyobb arányban fűtenek tűzifával, a házak átlagban nagyobbak és rosszabbul szigeteltek az országos átlagnál, és a költségek miatt a ház 20 százalékát nem fűtik ki. Ezzel szemben a gázzal fűtők több mint 90 százaléka azt mondta, hogy a magasabb árak ellenére is kifűti az ingatlanját.

A tűzifa viszont kifejezetten környezetszennyező: a háztartások az ideális 2 év helyett csak 5 hónapig szárítják a fát, ami magasabb légszennyezéshez és energiaveszteséghez vezet. Ez utóbbihoz járulnak hozzá gyakran a rossz hatásfokú kazánok és épületek. Emellett a nagyjából 720 ezer háztartásban nem zárkóznak el attól, hogy hulladékot égessenek fűtési célból.