A böjtölés segítheti a rákterápiát a Semmelweis Egyetem kutatása szerint

Egyes daganattípusoknál a rákterápia részévé válhat az időszakos böjt vagy a ketogén diéta, derült ki a Semmelweis Egyetem kutatásából, ami rámutatott arra, hogy a kalóriamegvonás, vagy bizonyos tápanyagok lecsökkentése gátolhatja a daganatok növekedését és terjedését.

„Az egyes daganattípusok tápanyagszükségletei nagyon változatosak, nincs egységes megközelítés” – idézte dr. Menyhárt Otiliát, a Semmelweis Egyetem Bioinformatikai Tanszékének adjunktusát, a tanulmány első szerzőjét az egyetem honlapja.

A tumoros sejtek, amelyeknek óriási az energiaigénye, több forrásból nyerik, daganattípustól függően. A vastagbél-, méhnyak- és több emlődaganat esetében a legfőbb energiaforrás a glükóz, a prosztataráknál a fruktóz, míg nem kissejtes tüdőráknál, hasnyálmirigyráknál a zsírok és aminosavak biztosítják az energiát. Az agydaganatoknál pedig a glutamin.

Ha éheznek a tumorsejtek, hatékonyabb a kemoterápia

„Amikor megvonjuk a szervezettől a szénhidrátokat, az az elraktározott zsírokat kezdi el bontani. Az éhezés során az első 36 órában a máj/izmok glikogénraktárai kiürülnek, ezt követően kezdődik meg a zsírokból a ketontestek képződése. Az egészséges sejtek a szervezetben keringő ketonokat remekül hasznosítják alternatív energiaforrásként, ám a tumorsejtek ezen képessége redukált” – mondta dr. Menyhárt Otilia.

Amikor böjtölünk, az egészséges sejtek lassabban osztódnak, javító-regeneráló fázisba kerülnek, és ilyenkor védettek káros külső hatásoktól is, a kemoterápiának vagy a sugárzásnak is jobban ellenállnak. A tumorsejteknek nincs ilyen védekezési mechanizmusuk, kevésbé tudnak alkalmazkodni a megváltozott anyagcseréhez, így kalóriadeficit esetén a kemoterápiás kezelésnek is kiszolgáltatottabbak, könnyebben károsulnak a DNS-eik. Ezért lehet hasznos a böjt kemoterápia előtt és után is.

A böjt, melynek ideje 1-5 nap között változhat, egyes esetekben a kezeléssel járó mellékhatásokat is csökkenti – összességében hatékonyabb a terápia, kevesebb mellékhatással, monda dr. Menyhárt Otília.

A laboratóriumi és állatkísérletek többsége megerősíti a ketogén diéta kedvező hatását: egy 2017-es áttekintés állatkísérletek 72 százalékánál számolt be tumorellenes hatásról.

Egy 2023-ban készült, 65 állatkísérlet eredményeit összegző kutatás szerint az önmagában alkalmazott ketogén diéta egyértelműen javította az állatok túlélési esélyeit. Bizonyos daganattípusoknál (például B-sejtes limfóma, gliobasztóma és egyes emlődaganatok), melyek a zsírsavakat használják fő energiaforrásként, azonban a ketogén diéta a rák terjedésének kedvez, hangsúlyozta a szakértő.

Ez az étrend még az egészséges szervezet számára is megterhelő, több kellemetlen mellékhatással jár (például kimerültség, székrekedés). A betegeknél pedig fennáll a vitaminhiány és a cachexia, az izomtömegvesztés veszélye, mely világszinten a daganatos halálozások harmadáért felel.

Ezért a kutatások további, az összkalória-bevitelt fenntarthatóbb formában korlátozó, rugalmasabb étrenddel kísérleteznek. Ilyenek például az időszakos böjtölés (IF), mely során eltérő hosszúságú böjt és étkezési szakaszok váltják egymást, a nap során az étkezés idejét korlátozó diéta, vagy a böjtöt imitáló étrend (Fasting Mimicking Diet). Az eredmények itt is ígéretesek: egy böjtöt és táplálást váltakozó napokon alkalmazó állatkísérlet során az egerek élettartama átlagosan 12-27 százalékkal nőtt, a rosszindulatú elváltozások pedig később alakultak ki.

Egy több mint 2000 nőt 10 éven át vizsgáló kutatás szerint csökkent az emlődaganatok előfordulása, amennyiben az éjszakai böjtölés meghaladta a 13 órát.

Az állatkísérletek működtek, de több klinikai teszt kell

Bár az eredmények ígéretesek, többségük laboratóriumi és állatkísérletekből származik, melyek nem tükrözik pontosan az emberi szervezetben lezajló változásokat. Ezek feltérképezéséhez még több klinikai vizsgálatra van szükség, és olyan étrendi protokollok kialakítására, amelyet sok páciens hajlandó hosszú távon betartani.

2023 szeptemberében világszinten összesen 35 összkalória-bevitelt tanulmányozó klinikai vizsgálat toborzott betegeket/állt indulásra készen, melyek elsősorban a glükózt hasznosító daganatokra fókuszáltak, számol be a tanulmány. A legtöbb klinikai vizsgálat (12 vizsgálat) a női emlőrák különböző molekuláris típusaira és stádiumaira összpontosít. Emellett méh-, vastagbél-, prosztata-, tüdőrákos betegek terápiáját egészítik ki étrendi módosításokkal.

A tanulmány fő üzenete, hogy ha valaki az egészségét támogatná, csökkentse le a napi kalóriabevitelét 25-30 százalékkal

– mondta dr. Menyhárt Otilia. „Ez ugyanis nemcsak keringési és anyagcsere betegségek előfordulását, hanem a szervezetben lévő gyulladást, és így a rák kialakulásának kockázatát is lecsökkenti, egyes állatkísérletek alapján akár 50 százalékkal.”