Bár Covid-oltások extrém ritkán képesek vérrögöt és halált okozni, összességében jótékonyak a szív- és érrendszerre

A koronavírus-vakcinákat a kezdeti időkben sokan szemlélték gyanúval a lehetséges súlyos mellékhatások miatt, és bár rendkívül ritkán valóban okoztak vérrögösödést vagy szívizomgyulladást, összességében jótékonyan hatnak a szív- és érrendszerre egy új tanulmány szerint.

A New Scientist által ismertetett, 46 millió ember egészségügyi adatát tartalmazó kutatás szerint több Covid-vakcina csökkenti a sztrók és vérrögök kockázatának kialakulását legalább hat hónapig a beadásuk után.

„A szívbetegségekre gyakorolt nettó előny valószínűleg azért következik be, mert a vakcinák védelmet nyújtanak a súlyos Covid-19 ellen, ami önmagában szívrohamot, agyvérzést és vérrögöket okozhat”- mondta William Whiteley, az angliai Edinburgh-i Egyetem munkatársa.

A kutató ezt arra a tanulmányra alapozza, amely szinte valamennyi angliai felnőtt egészségi állapotát, természetesen anonim módon, nyomon követte az oltási program kezdetétől, 2020 decemberétől.

Amikor az oltások kezdődtek, az AstraZeneca és a Johnson & Johnson által gyártott vakcinák okoztak riadalmat, mert egy sajátos vérrögképződési szindrómát, az úgynevezett vakcinaindukált trombotikus trombocitopéniát (VITT) okoztak. Igaz, nagyon ritkán. Az Egyesült Királyságban például az AstraZeneca közel 31 millió beadott oltása közül körülbelül 260 ilyen eset fordult elő, amelyből 50 halálos kimenetelű volt.

A két másik népszerű vakcina, a Moderna és a Pfizer/BioNTech is okozott ritkán súlyosabb mellékhatást, néhány beoltottnál szívizomgyulladás lépett fel. Körülbelül egymillió oltásra jutott tíz ilyen eset.

Ezek voltak a hátrányok, de most beszéljünk az előnyökről. Whiteley-ék az egészségügyi adatbázist felhasználva azt mérték, hogy milyen a vakcinák ismert mellékhatásainak aránya, különös tekintettel voltak a vérrögökhöz és szívhez kapcsolódó állapotokra, majd megnézték, hogy ezek milyen gyakran fordultak elő oltatlanok körében, illetve az oltások előtti időszakban.

Miközben a VITT és a szívizomgyulladás előfordulásának emelkedését figyelték meg az emberek első oltása után, azt is észlelték, hogy a gyakoribb betegségek, például a szívroham és a sztrók aránya mintegy 20 százalékkal alacsonyabb volt, miután a számadatokat kiigazították annak figyelembevételével, hogy az idősebb és betegebb emberek nagyobb valószínűséggel oltatták be magukat. A végső konklúzió szerint ezeknek a gyakori betegségeknek a csökkenése messze meghaladta a nagyon ritka mellékhatások előfordulását, tehát összességében előnyösek voltak az oltások.

A kutatók között abban összhang mutatkozik, hogy az oltások nem növelték a szív- és érrendszeri kockázatokat, de van olyan, aki szerint azt is meg kell vizsgálni, hogy hányan lehettek olyanok, akik azért nem oltatták be magukat, mert rossz egészségi állapotuk volt. Ha sok ilyen beteg nem került be az oltottak közé, akkor torzulhatott a végső eredmény.