Már nyelveken sem kell beszélni, elég a mesterséges intelligencia. Már ha van net

A Las Vegas-i CES egy óriási olvasztótégely, szó szerint a világ minden pontjáról érkeznek kiállítók és érdeklődők. Bár a félhivatalos nyelv az angol, azért vannak olyan beszélgetések, amiknél már az első percekben érezni, hogy a nyelvi akadályok miatt nem fognak messzire jutni.

Ilyenkor jó, hogy techexpón jár az ember, mert egy csomó, alapvetően felesleges dologgal találkozik (mint például a tetkónyomtató), de közben sok hasznos dolog is szembejön. Többen is fejlesztenek például fordítógépeket, amik elvileg megkönnyíthetnék ezt a multikulti kommunikációt.

Ilyen például a Vasco nevű lengyel cég, ami árul marokra fogható és fülbe akasztós fordítógépeket is. Az előbbi egy androidos kis eszköz, ami képes élő beszélgetést is szinte szinkronfordítani (76 nyelven), de gépelni is lehet bele, sőt, még kamerával, fényképekről is tud fordítani, mint mondjuk a telefonos Google Fordító.

Mindezt nem magán az eszközön csinálja, hanem a felhőben, amihez folyamatos internetkapcsolatra van szüksége. Emiatt van benne egy e-sim, így nem kell minden országban külön internetet vennünk, hanem ha megvettük a Vasco V4 fordítót, akkor onnantól kezdve – ha van – a gép automatikusan csatlakozik a helyi hálózatra.

Ezt a Vasco munkatársaival ki is próbáltuk, bár igencsak mostoha körülmények között. A CES sok kiállítóteremből áll, de mindegyikben van egy dolog, ami közös: a sok kütyü miatt szinte nulla internet van a csarnokokban. Nem valószínű, hogy az ember gyakran találkozna ilyen szintű interferenciával, de az biztos, hogy nem tesz jót az online fordítógépeknek.

Ez a V4 esetében nem abban nyilvánult meg, hogy rossz fordítást kaptunk (bár az igaz, hogy egy-egy szót nem sikerült szépen magyarítania lengyelről), hanem abban, hogy hosszú másodperceket kellett várni a fordításra. Ez egy szinte azonnali tolmácsolást ígérő gépnél komoly hiba lenne, ha amúgy normális körülmények között lettünk volna. De nem voltunk. A vascósok szerint mindenesetre szokványos körülmények között ennél sokkal gyorsabb szokott lenni a fordítás.

A V4-ben van még egy nyelvoktatós szolgáltatás is, ami inkább egy kártyás, szótanulós játék, amivel egy nyelv alapvető szavait, kifejezéseit lehet megtanulni mondjuk nyaralás előtt. Egy kávét talán tud velük kérni az ember, de akadémiai székfoglalóra már nem készíti fel – persze a Vasco nem is ígér ilyet.

A fülhallgatós, E1 nevű verzió annyiban különbözik, hogy elég hozzá a telefon, hogy a fordítás azon keresztül történjen, és az ember közvetlenül a füléhez kapja a szöveget. De nem a fülébe, mert higiéniai okokból úgy van kialakítva, hogy nem kell bedugni a fülbe, így akár idegeneknek is egy fokkal könnyebb odaadni.

Alapvetően ez is jól működött, csak tényleg annyi volt a baj, hogy a Faraday-kalitkában, amit expócsarnoknak csúfolnak, nehéz volt bármiféle hálózathoz jutni. Viszont mind a V4-nél, mint az E1 telefonos fordításánál érezhető volt a mesterséges intelligencia (MI) működése, mert az eseteleges élő beszédbeli megakadásokat, dadogásokat nagyon jól kezelte, simán megértette, mire is gondolt a költő.

A V4 389 dollárba, azaz 134 ezer forintba kerül, az E1-ért pedig 349 dollárt (120 ezer forintot) kérnek majd, ha júniusban megjelenik, de a kettő egy csomagban csak 549 dollár, azaz 190 ezer forint lesz.

Más is feloldaná a bábeli zűrzavart

A kínai Timekettle hasonló megoldást kínál, csak egy kicsit profibb körítéssel. 2019-ben dobták piacra a fülhallgatós fordítógépüket, és azóta már több mint 400 ezer felhasználót gyűjtöttek maguk köré, és most egy komolyabb eszközt mutattak be.

Az X1 Hub egy fekete doboz, mint a 2001: Űrodüsszeia oszlopa, csak vastagabb, viszont egy képernyőt és két fülest rejt magában. Működik önállóan is, mint egy marokra fogható fordítógép, de ha az embernek nincs kedve tartogatni, és megbízik a másikban, hogy tisztán tartja a fülét, akkor átválthat a fülhallgatós megoldásra. Nincs szükség telefonos alkalmazásra, és már maga a doboz is mikrofon, így ha mindenki más egy nyelvet beszél, és csak be szeretne csatlakozni, akkor elég egy füles, és mehet is a beszélgetés.

Emellett van egy saját telefonszáma is, így ha valaki távolról hívja, akkor elvileg telefonbeszélgetéseknél is azonnal bevethető. A cég terve az, hogy később videokonferenciás szoftverekbe is integrálja, hogy például egy Zoom-hívást is simán lefordítson.

Azért hívják Hubnak, mert nemcsak önállóan működik. Többet összeérintve létre lehet hozni egy úgynevezett szobát, amiben akár húszan, öt különböző nyelven is részt vehetnek, és az se probléma, ha valaki online csatlakozik a tárgyaláshoz.

A demókon egyébként egész jól működött, bár annak ellenére, hogy a körülmények közel sem voltak olyan mostohák, mint a Vasco esetében, a fordítást semmiképp nem nevezném azonnalinak, és nem is hangzott kimondottan természetesnek. Az mondjuk igaz, hogy a cég közeli tervei között szerepel, hogy az X1-et hajtó MI le tudja klónozni a tulajdonos hangját, hogy a másik azon hallja a fordítást.

Mindennek meg is kérik az árát, egy X1 Hub 700 dollárba (240 ezer forintba) kerül. Ez soknak tűnhet, de első ránézésre inkább a vállalati ügyfeleket célozzák. Ahol viszont olcsóbb lehet befektetni egy-két ilyenbe, mint szinkrontolmácsokat alkalmazni.

Nemrég teszteltük alaposabban egy másik gyártó, a kínai iFLYTEK offline is működő fordítógépét is, ami a budapesti atlétikai világbajnokság hivatalos tolmácseszköze is volt. Akkor is arra jutottunk, hogy már az életünket még nem bíznánk az ilyen eszközökre, a gépi tanulásra épülő fordítógépek egyre megbízhatóbban működnek.