A CES-en, a világ talán legnagyobb, minden évben Las Vegasban rendezett techkiállításán az önvezető markolótól kezdve az okos fülbevalóig gyakorlatilag mindent megtalálni. Viszont az ember gyakran azt érezheti, hogy valódi megoldások helyett a legtöbb kiállító inkább csak trendeket lovagol meg, és szinte pont ugyanaz a cuccot négy-öt különböző standnál is megtalálható.
Ennek ellenére némi kitartással lehet találni valóban hasznos dolgokat. Az idei CES-en például több cég is olyan fejlesztéseket mutatott be, amik a halláskárosult és siket emberek életét hivatottak valamivel egyszerűbbé tenni.
Láthatóvá tenni, ami nem hallható
Első ránézésre a legbanálisabb a BeAware alkalmazása. Sikerült tíz percre elkapnom a cég technológiai vezetőjét, aki hihetetlen lelkesedéssel magyarázta el, hogy is működik az app és a cég.
A BeAware Deaf Assistant nevű ingyenes alkalmazásnak az a célja, hogy kicsit ellensúlyozza a sok szempontból hanghatásokra épülő világunkat. Be lehet például állítani rajta különböző értesítéseket, hogy amikor valaki csenget vagy kopog az ajtón, azt észrevegye, és a telefon zseblámpájával jelezzen, hogy a vizuális riasztásnak hála a hallási problémákkal élő felhasználó is tudja, ha valaki megérkezett. De ez működik például szén-monoxid-riasztók vagy tűzjelzők riasztásaival is.
Ez a passzívabb része. Emellett lényegében egy beszédet írott szöveggé alakító szoftverről van szó, egy kis csavarral. Ma már a legtöbb telefonon be lehet állítani néhány alapüzenetet, amiket, ha hívnak minket, a hívás kinyomásával egy gombnyomással el tudunk küldeni, hogy a másik megtudja, miért is nem vettük fel. Ez a siketeknek is hasznos lehet, viszont csak akkor, ha a hívó meg is kapja az sms-t. De ha látszik, hogy egy vezetékes vagy kormányzati szám hív, aminek nem lehet sms-t küldeni, akkor valami másra van szükség. A BeAware-ben be lehet állítani néhány hangalapú alapüzenetet (például azt, hogy „Siket vagyok, kérem, küldjön sms-t”), amiket hívás közben az alkalmazásból be lehet játszani, amit a hívó is hall. Persze ha egy robot telefonál, akkor sajnos ez sem segít, de ha ember van a túloldalon, akkor tudni fogja, mi a helyzet.
Egy másik, a szövegfelismeréshez tartozó funkció, hogy az oldal tetejére be lehet állítani egy üzenetet, amiben a felhasználó jelzi, hogy nem hall, így ha például megállítja a rendőr, akkor elég megmutatni neki a képernyőt, és egyrészt azonnal tudni fogja, hogy hiába beszél hangosabban, nem lesz jobb, másrészt ha elkezd beszélni, az app azonnal feliratozza.
Az alkalmazás elérhető iOS-es és androidos telefonokra is, teljesen ingyen. A fejlesztők azért megjegyezték, hogy az androidos verzió sajnos nem fut olyan jól, mint az iOS-es. Magyarul még nem elérhető, de a fejlesztők azt ígérték, hogy dolgoznak rajta. Azt is hozzátették, hogy nem akarják, hogy az alkalmazásért magánembereknek bármikor is fizetniük kelljen.
A fordítás nem tökéletes, de talán még mindig jobb, mint a semmi – Fotó: Világi Máté / Telex
Na de akkor honnan van pénz? Például egy társalkalmazásból, ami inkább csak a beszédet írott szöveggé alakító funkcióról szól, viszont kifejezetten orvosoknak készült, hogy a hallási gondokkal küzdő betegeket is ugyanúgy tudják tájékoztatni, mint azokat, akik hallanak. Az alkalmazás fordítani is tud, így ha nincs közös nyelv a beteggel, nem feltétlenül baj, mert segít az alkalmazás. A fejlesztés során orvosi szakszavakkal teli szószedeteket is felhasználtak. Ebben már van magyar verzió, amit ki is próbáltunk, és apróbb hibákkal, de egészen használhatóan működött.
Ennek az alkalmazásnak egy másik előnye, hogy minden új hangfelvétel elindításakor törli az előzőt, így nem tárol érzékeny egészségügyi adatokat. Orvosonként és havonta 100 dollárba (34 ezer forintba) kerül, hogy a sima alkalmazás ingyenes maradhasson.
A szemüvegek is segíthetnek
Az egyik hátsó kiállítótérben egymás mellé zsúfolt állomások között sétálva egyszer csak észrevettem egy Google Glasst, az okossszemüveget, ami megelőzte a korát, ezért nem is lett túl sikeres. Visszakanyarodva aztán láttam, hogy valójában nem erről van szó, hanem a TranscribeGlassról, ami kicsit hasonló, de sokkal emberbarátabb.
Ez valójában nem is egy egész szemüveg, hanem csak egy kis gép (kevesebb mint 20 grammot nyom), amit elvileg bármilyen szemüveg szárára felhúzva élő feliratozógépet kapunk: a szemünk sarkába vetíti meglepő pontossággal, mint is mond a másik. A használatához szükség van egy alkalmazásra, és némi pepecselős szemhez állítgatás és kapcsolódás után viszonylag gyorsan be is vethető. Egyelőre leginkább párbeszédekre jó.
Tom Pritsky, a TranscribeGlass alapítója demonstráció közben – Fotó: Világi Máté / Telex
Az alkalmazásban egyébként több mindent is lehet állítgatni: hol szeretnénk látni a szöveget, mekkora legyen a betűméret, sőt, minden nyelvet felismer, amit a Google text-to-speech technológiája.
Amikor odaálltam egy standhoz, épp egy idős hölgy szeméhez igazítottak egy tesztdarabot, hogy ki tudja próbálni. Amikor megjelent a szeme előtt a szöveg, egy kicsit felsikkantott, és szinte elsírta magát. „Az apám, a férje siket” – magyarázta a mellette álló fia. Akkor kicsit mindketten elszomorodtak, amikor kiderült, hogy a szemüveg még csak bétatesztben van, és valószínűleg csak az év második felében kerül piacra – arról nem is beszélve, hogy már most tízezren iratkoztak fel a várólistára. Ha egyszer kikerül a polcokra, 199 dollárt (68 ezer forintot) kérnek majd érte, és globálisan is elérhető lesz.
A szemüveg nemcsak a hallási nehézségekkel élőknek lehet nagy segítség. Elvileg tud majd olyat, hogy mondjuk egy előadásnál rácsatlakozik a beszélő mikrofonjának streamjére, így egyenesen a forrásból feliratozza majd, mit is mond az illető. De ha a cég sikeresen egyezkedik a mozikkal, akkor a felhasználók akár filmnézés közben is használhatják majd az eszközt személyes feliratozóeszközként. Tom Pritsky alapító szerint ennek az az egyik előnye, hogy nem kell le-lepillantgatni a képernyő aljára, a színészeken tarthatjuk a szemünket. Idővel pedig akár fordítószemüvegként is működhet majd, de ez még távolabbi célja a cégnek.
A nagyok is látják a piaci rést
Nemcsak a kisebb startupok dolgoznak olyan szemüvegeken, megoldásokon, amik segíthetnek a hallási nehézségekkel élőknek. Az EssilorLuxottica is fejleszt hasonló szemüveget. Nem tudja, hogy milyen fán is terem az az EssilorLuxottica? Nincs egyedül, pedig egy igazi óriásról van szó: övék például többek között a Ray-Ban és az Oakley, és több látástechnikával foglalkozó cégük is van.
Épp ezért egészen testhezálló nekik, hogy egy szemüvegbe épített hallókészüléken dolgoznak. Ez a Nuance Audio, amivel azokat céloznák, akiknek még nem feltétlenül van szükségük hallókészülékre, de segítenének erősíteni kicsit a hallásukon. Szerintük az 1,6 milliárd hallási gondokkal küzdő ember közül 1,25 milliárdnak nincs szüksége komoly hallókészülékre, és inkább valamilyen láthatatlan megoldásra vágynak, mert még mindig egy stigma övezi a klasszikus, fülre akasztott készüléket.
A Nuance Audio hallássegítő szemüveg – Fotó: EssilorLuxottica
Ezek szerintük gyakran kényelmetlenek, főleg hosszú távon, és pláne kényelmetlen őket szemüveggel hordani – ami abból kiindulva, hogy sok esetben inkább az idősebbeknek van ilyenre szükségük, akik jó eséllyel szemüvegesek is, viszonylag nagy dizájnhiba.
A Nuance Audio két kerettel, három méretben és két színben érkezik majd, hogy valamennyire alakítani lehessen a személyes ízléshez, és akár egy kis távirányítót vagy vezeték nélküli töltőállomást is lehet majd hozzá venni.
A szemüveghez tartozó appal elvileg egy perc alatt lehet kalibrálni, és onnantól kezdve telefonnal és okosórával is irányítható lesz. Árat egyelőre nem mondtak hozzá, de Európába a tervek szerint 2025-ben jut majd el, és nagyjából negyedannyiba fog kerülni, mint egy hagyományos hallókészülék.
