Egyre több itthon a beépített terület, amivel a saját életkörülményeinket rontjuk

Folyamatosan nő Magyarországon a mesterséges felszínborítottság, miközben egyre kisebb az egy főre jutó önkormányzati zöldterület nagysága. Ha ez így folytatódik tovább, az nemcsak a lakosság életkörülményeinek romlásával jár, hanem veszélyt jelent a különféle ökoszisztémákra, a biológiai sokféleségre és a víz közforgását is jelentősen megzavarhatja, derül ki a Másfélfok legfrissebb cikkéből.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács legfrissebb, ötödik előrehaladási jelentése megállapította, hogy a mesterséges felszínborítottság növekedését az urbanizációs folyamatok, infrastrukturális és ingatlanpiaci, illetve az építőipari fejlesztések hajtják.

Ahogy egyre nőnek és egyre nagyobb kiterjedésűek a települések, egyre többen ingáznak is, és főként autóval, ami tovább növeli a közlekedésből fakadó kibocsátásokat, a zaj- és légszennyezést, a dugókat és a zsúfoltságot. Ennek nagy része elkerülhető lenne, ha úgynevezett 15 perces városokat terveznének, azaz ilyen gyalogos menetidővel elérhető lenne a legtöbb fontos szolgáltatás.

A legnagyobb, klímaváltozás miatti egészségügyi kockázatot hazánkban a hőhullámok jelentik, és ez konkrét emberéletekben, jelentősen megnövekvő halálozási rátákban mérhető. A beépítettség tovább fokozhatja a városi hőszigethatást, ami akár már a hőhullámos időszakok elején vagy a nélkül is az egészségre veszélyes helyzeteket teremthet.

A mesterséges felszínborítás, a vízzáró felületek kiterjesztése megnöveli a villámárvizek kockázatát is, különösen ha a nagycsapadékos időszakok száma is növekszik. Városainkban ezen a kék-zöld infrastruktúra tudna segíteni, ami azonban épp a beton „feltöréséről”, nem pedig a további betonozásról szól.

„Magyarország elmúlt évtizedét ezen a három területen [természetes területek beépítése, anyagáramlás, éghajlati viszonyok antropogén megváltoztatása] rendkívül rossz, európai uniós összehasonlításban az egyik leginkább a természeti tőke felélésének irányába ható teljesítmény jellemezte.” – idézte még 2022-ben a Szabad Európa Bartus Gábort, a BME adjunktusát.

Miközben a mesterséges felszínborítottság nő, addig az önkormányzati tulajdonban álló zöldfelületek száma csökken. A hazai, jogszabállyal védett természeti területek (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek stb.) aránya lényegesen nem változott az előző előrehaladási jelentés óta, mert a védetté nyilvánítások jelentős területnövekedéssel járó időszaka lezárult, szögezi le a jelentés, ahogy azt is, hogy Magyarországon tulajdonképpen már nem található a társadalmi-gazdasági tevékenység hatásaitól mentes táj.

A belterületek, beépített területek növekedésének mértéke veszélyt jelent többek között a különféle ökoszisztémákra, élőhelyekre, biológiai sokféleségre, továbbá a víz körforgását zavaró mértékben befolyásolhatja.