A legnépszerűbb szorongásgátló csak arra nem a legjobb, amire felírják, de komoly függőséget okozhat

Az ismert vényköteles gyógyszer azoknak, akik nem küzdenek szorongással, alvászavarokkal, esetleg epilepsziával, valószínűleg a tavaly decemberi hírekből ismerős: kisebb pánik alakult ki ugyanis amiatt, hogy sokáig hiány volt belőle a hazai patikákban. Nem csak mi küzdöttünk a problémával, Írországban és Finnországban is jelentették, hogy kevesebb van belőle, mint amennyi a kereslet lenne. Itthon az OGYÉI „adminisztratív okokra” hivatkozott a hiány okaként.

Az adott gyógyszert ugyan epilepsziára is felírják, de jellemzően szorongásra, alvásproblémákra, pánikbetegségre használják többen. Magyarországon háziorvos is felírhatja, nem kell hozzá szakorvos, hogy megállapítsa a szorongásos rendellenességet. A hatóanyag klonazepám, ami úgy fejti ki a hatását, hogy az idegsejtek normálistól eltérő elektromos aktivitását fogja vissza. Egészen pontosan nem ismerjük a hatásmechanizmusát, de valószínűleg ahhoz van köze, hogy fokozza a gamma-aminovajsav, az agy egyik neurotranszmitterének az aktivitását. Ez a központi idegrendszer fő gátló neurotranszmittere, ami azt jelenti, hogy segít csökkenteni az idegsejtek aktivitását, és elősegíti a relaxációt és a nyugalmat. Tehát a hatóanyag egy olyan ingerületátvivő anyag termelődését segíti, ami némileg csökkenti az agy egyes részeinek aktivitását.

A benzodiazepinek egyébként a leggyakoribb szedatohipnotikumok, vagyis nyugtató-altató, szorongásoldó szerek a világon. Könnyen alakul ki tőlük függőség, ami már csak azért is problémás, mert erre az indikációra – vagyis a szorongásgátlásra és az alvássegítésre – nem is a leghatékonyabbak. „Nem feltétlenül a benzodiazepinek azok, amelyek ezekben a kórképekben hatékonyan alkalmazhatók.

A szorongásos problémákra sokkal szerencsésebb az antidepresszánsok csoportjába tartozó úgynevezett SSRI, vagy SNRI készítmények alkalmazása,

amelyek depresszió kezelésén túl kifejezetten ezen kórképek kezelésére is indikáltak, és alvásproblémák esetén sem kifejezetten a benzodiazepineknek kellene az első választandó készítménynek lenniük.”

Pedig Magyarországon a benzodiazepinek nagyon népszerű nyugtatók: 2022-ben több mint 4 millió dobozt írtak fel belőlük az orvosok, ebből több mint másfél millió volt klonazepám hatóanyagú.

A benzodiazepinek használata nemcsak itthon ilyen elterjedt: az OECD-országok mindegyikében népegészségügyi problémát jelent a túlhasználatuk. „Érdekes módon a gyógyszercsoport használata sokkal inkább a gazdaságilag fejlett országokban jellemző, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy valószínűleg azok körében nagyobb a készítményhasználat gyakorisága, akik életmódjukból fakadóan különféle szorongásos megbetegedésekben, alvásproblémáktól szenvednek” – mondta a szakértő.

Az OECD statisztikái szerint egyébként bizonyos országokban szerencsére csökkenő tendenciát mutat a használatuk. „Főként a rosszabb gazdasági helyzetben lévő országoknál sikerült jobb eredményeket regisztrálni a közelmúltban.” Egy kutatás 2014 és 2019 között vizsgálta a benzodiazepinek használatát, összesen 64 országban, amelyek közül 33 magas, 6 közepes, és 25 alacsony jövedelmű. Az eredmények azt mutatták, hogy a benzodiazepin esetében akár 13 és 5 százalékkal is csökkenhetett a használat a magas és alacsony jövedelmű országokban. A kutatás fordított összefüggést mutatott ki egy ország gazdasági helyzetének növekedése és a benzodiazepinek használatának százalékos változása között. Magyarország nemzetközi viszonylatban abszolút a középmezőnyhöz tartozik a benzodiazepinek használatát illetően.

Egy nemzetközi kutatás kimutatta, hogy a benzodiazepin-abúzus globálisan már járványszerű szintet ért el, egy másik pedig bizonyította, hogy a benzodiazepin-használat jelentősen megugrott a koronavírus-járvány alatt és után. A szer nem rendeltetésszerű használata különösen akkor veszélyes, ha egyidejűleg más, szintén a központi idegrendszerre ható depresszánsokkal kombinálják. A benzodiazepineket kóros használat esetén leggyakrabban opioidokkal és alkohollal együtt alkalmazzák. Az elmúlt években megugrott azoknak a száma, akik meghalnak, vagy sürgősségi osztályra kerülnek a szerek kombinációjának következtében, de szerencsére a benzodiazepinek használata önmagában ritkán okoz halált Az is biztató, hogy a visszaesés kockázata ezeknél a szereknél kifejezetten alacsony, így ha egy beteg egyszer leszokik róluk, kicsi az esélye, hogy újra függő lesz.

Felmerülhet a kérdés, hogy ha ilyen jelentős a túlhasználat, nagy a függőség kockázata, és még csak nem is ez a legmegfelelőbb szer a szorongásos és pánikbetegség kezelésére, miért írják fel az orvosok előszeretettel a klonazepámot még akár anélkül is, hogy szakorvosi diagnózisa lenne a betegnek. Egy japán kutatás azt mutatta ki, hogy az orvosok akkor is hajlamosabbak benzodiazepineket felírni még alvásproblémára is, ha rendelkezésre állnak biztonságosabb szerek, rendszerint azért, mert hatékonyabbnak gondolják.

„Egyrészről egyre nagyobb a nyomás az orvos kollégákon is ebben a kérdésben, hiszen a betegek részéről gyakran fennálló igény az, hogy felírják számukra ezeket a készítményeket” – mondta dr. Békássy Szabolcs. „Ettől függetlenül persze az orvos a felírást megtagadhatja. Sőt, ha szakmai oldalról közelítjük meg a kérdést, akkor számos esetben meg is kell tagadnia. Ugyanakkor a készítmények szedése során nagyon hamar függőség alakul ki, ezért

nagyon nehéz elérni a betegeknél, hogy elhagyják őket. Éppen ezért sok esetben sajnos már rutinszerűen írják fel ezeket a gyógyszereket.

Mindenképpen nagy szakmai probléma ez, a túlzott antibiotikum-felíráshoz tudnám hasonlítani.”

Pedig elmondható, hogy szinte minden esetben lehet szorongásos kórképet kezelni benzodiazepinek nélkül is. Ha már mindenképpen gyógyszeres kezelésre van szükség, az SSRI- és SNRI-szerek hatékonyabbak és biztonságosabbak lehetnek, de minden ilyen mentális rendellenességnél érdemesebb inkább a kiváltó okot megszüntetni, mint csak a tüneteket kezelni. „Elképzelhető, hogy kiegészítő terápiaként benzodiazepinre is szükség van, de semmiképpen nem ez jelenti a bázisterápiát. A szorongásos betegségek terápiájának egyébként része a gyógyszeres beavatkozás nélküli különböző pszichológiai intervenciók széles köre is, de eredendően meg kell vizsgálni, mik azok a pszichoszociális tényezők, amelyek kiváltják a betegséget, és ezek megszüntetésére kell törekedni. A mentális problémák esetében például kiemelt jelentősége van a megfelelő mennyiségű mozgásnak, egészséges életmódnak és táplálkozásnak, valamint a különböző sresszkezelési technikáknak, amik már önmagukban segíthetnek a szorongás menedzselésében” – mondta a szakértő.

A benzodiazepinek népszerűsége okozhatja, hogy elég gyakori a hamisításuk is: 2021 márciusában például a magyar és a norvég rendőrség az Europol és az Eurojust támogatásával 9 millió hamis tablettát foglalt le Magyarországon és Norvégiában tevékenykedő hamisítóktól. A bűnözők egy földalatti laboratóriumban hamisított klonazepám tablettákat állítottak elő. Nagy-Britanniában a koronavírus-járvány alatt nőtt meg a hasonlóan hamis benzodiazepinek cirkulációja, idén szeptemberben a londoni rendőrség 2 millió fontnyi hamisított szert foglalt le. Ausztráliában is figyelmeztetést adtak ki arra, hogy egyre nő a „dizájner” szerek forgalma. A Kábítószerek és -függőség Európai Megfigyelőközpontjának statisztikái szerint új, benzodiazepin-tartalmú pszichoaktív kábítószerek is megjelentek a piacon. Ez persze már egy más kategória, mint a hamis nyugtatók, ugyanakkor jól mutatja: a benzodiazepinek csoportjába tartozó szerek túlhasználatát vissza kell szorítani, nemcsak az illegális hamisítványokét, hanem a legális, orvosok által felírt nyugtatókét is.

A magyar pszichiátria helyzetéről és a társadalom mentális állapotáról szóló sorozatunk első részében a rendszer működését vizsgáltuk, valamint azt, hogyan hatnak az ellátás hiányosságai a társadalomra, cikkünket itt olvashatja.