Amikor ma reggel olvasta a híreket a hóapokalipszisben összeomlott Budapestről, önben is felmerült, hogy miért pont a hó esik, és nem mondjuk jégeső vagy graupel? Vagy az, hogy mi is az a graupel, és honnan jutott eszébe ez a szó, ha még soha nem hallotta? Bár erre az utolsó kérdésre nem tudunk válaszolni, alapvetően nincs ezzel egyedül. Szerencsére Nagy-Kurunczi Rita, az Időkép.hu vezető meteorológusa össze is szedte, hogy milyen csapadék mikor esik.
Eső
Örök klasszikus, lehet benne énekelni, táncolni, csepereg és lefolyik az ember arcán. Az eső egy vízcseppekből álló folyékony csapadék, ami 0 fok felett hullik.
Fagyott eső
A név csalóka, nem a jégesőről van szó, mert az inkább ősszel és tavasszal, zivatarfelhőkben alakul ki, míg a fagyott eső télen, réteges felhőzetből hullik. Átlátszó, általában gömbölyded jégrészecskékről van szó, amik erős hőmérsékleti inverzió miatt alakulnak ki. Normál esetben a talaj környékén húzódó légrétegek melegebbek, és ahogy haladunk fölfelé, úgy lesz egyre hidegebb. Inverziós állapot akkor áll elő, amikor a felszín közelében hidegebb van, mint feljebb.
A fagyott eső jégdarabkái még esőcseppként indulnak, de ahogy beérnek a talajközeli, negatív hőmérsékletű légrétegekbe, még a felszínre érkezés előtt megfagynak.
Hó, hószállingózás, havazás
Amikor a magasban már mindenütt a mínuszok repkednek, és a talaj közelében is 0 °C alatti – vagy legalább környéki – a hőmérséklet, akkor a csapadék már az indulás pillanatától jégkristályokból áll, és hóként ér le a földre. A következő életfázisa a latyak.
Havas eső
A csapadék a magasabb rétegekben még hókristálynak indul, de egy része menet közben megolvad a melegebb légrétegekben, így esőcseppek és hókristályok keverékeként jut le hozzánk.
Ónos eső, ónos szitálás
Túlhűlt vízcseppekből áll, amik a talajra, tereptárgyakra érkezve azonnal megfagynak és jégbevonatot képeznek. Ez elég veszélyes, és komoly problémákat tud okozni. Az OMSZ csütörtökön ki is adott egy figyelmeztetést, hogy délután és este intenzív ónos esőre kell számítani a főváros térségében. Autózás előtt érdemes tájékozódni, hogy mennyire biztonságosak az utak.
Graupel vagy hódara
Egy ritka csapadékfajta, ami félúton van a jégszemcsék és a hópelyhek között. Fehér vagy mattfehér, átlátszatlan, szilárd szemcsékből áll, amik 2-5 milliméteresek lehetnek.
„Kemény felületre esve gyakran több darabra szétesnek a nagyobb szemcsék, kellemesen kopognak az ablaküvegen”
– írta róluk Nagy-Kurunczi.
A graupel egyébként a Wiktionary és a Merriam-Webster szerint egy német/szláv eredetű szó, a germán Graupe vagy szláv Krupa (hántolt gabona, árpagyöngy) szóból és az -el kicsinyítő képzőből áll.
Most már mindent tud a téli csapadékokról és a graupelről, amit így hirtelen érdemes, magabiztosan vághat neki a havas délutánnak. De csak óvatosan!