A kormány háromszorosára emelte a gyógyszertárban kikevert gyógyszerek készítési díját

Egy szerda este megjelent kormányrendelet háromszorosára emelte az úgynevezett magisztrális gyógyszerek, azaz a gyógyszertárban helyben kikevert készítmények készítési díját. A Pintér Sándor belügyminiszter mint egészségügyért felelős kormánytag által jegyzett 47/2023. (XI. 15.) BM rendelet értelmében az új díjszabás már november 16. csütörtöktől érvényes.

Az elmúlt napokban nagy szakmai vita bontakozott ki a magisztrális gyógyszerek körül, miután Novák Hunor gyerekorvos egy Facebook-bejegyzésben azt írta, hogy több gyógyszerész anyagi okokból megtagadta az általa felírt, helyben elkészítendő gyógyszer elkészítését, miközben erre nem is lenne jogi lehetőségük – ez utóbbit a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) is megerősítette neki. Az elkészítés megtagadása mögötti anyagi ok, hogy a szükséges alapanyagok nincsenek készleten, a beszerzésük költséges, és mivel csak nagyobb kiszerelésben érhetők el, miközben ritkán van rájuk szükség, nagyrészt rajtuk marad, ami jelentős veszteséget jelent.

A bejegyzés miatt számos gyógyszerész felháborodásának adott hangot, amiért Novák a nyilvánosság előtt kritizálta őket. A reakciók között előkerült a logisztikai problémák és az állami alulfinanszírozottság problémája mellett az is, hogy a gyógyszerészek gyakran találkoznak rossz magisztrális receptekkel.

Ez utóbbira problémára hívta fel a figyelmet Dobson Szabolcs gyógyszerész, gyógyszer-engedélyezési szakértő is, aki az Egészségügyi szakirodalmi tallózó nevű Facebook-csoportjában már korábban is több bejegyzést szentelt a témának, amellett kardoskodva, hogy a magisztrális gyógyszerek területe Magyarországon régóta mélyreható és gyors reformra szorul, mert sok orvos szokásjog alapján, örökölt receptekből ír fel ilyen készítményeket, amelyek gyakran korszerűtlenek, általában nincs tudományos bizonyíték vagy vizsgálat a hatásosságukról, és jobb esetben csak indokolatlanok, rosszabb esetben akár károsak is lehetnek, miközben a szabályozó hatóság nem tesz semmit a helyzet tisztázása érdekében.

Dobson a napokban, Novák Hunor posztja és az arra érkező reakciók után is újra elővette a témát, többek között arra is felhívva a figyelmet, hogy a magisztrális gyógyszerek körüli anomáliákat gyakran a gyógyszergyártók is táplálják.

„Az egész Novák Hunor féle magisztrális gyógyszerkészítés ügyből az NNGYK állásfoglalása a legriasztóbb, amiben egy értelmes emberekből álló új gyógyszerész kamarai vezetésnek sürgősen tárgyalást kell kezdeményeznie, mert ismeretlen hatásosságú, ismeretlen mellékhatásprofilú, ismeretlen stabilitású magik (értsd gyógyszerek) tömegéről, becsléssel kb 3000-4000-ről van szó” – írta Dobson az egyik bejegyzésében.

Ha minderre nem is, a finanszírozási problémákra most reagált a kormány az áremeléssel. A szerdai rendelet a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerekről és a támogatás összegéről szóló 1/2003. (I. 21.) ESZCSM rendeletet módosítja, ezen belül is „A magisztrális gyógyszerek közfinanszírozás alapjául elfogadott ára részeként figyelembe vehető készítési díjak” című táblázatot: minden felsorolt részköltséget a háromszorosára emel.

Az Indexen egyébként csütörtök reggel megjelent egy cikk a témában, ebben a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, Hankó Zoltán többek között arról is beszél, hogy a magisztrális gyógyszerek díja több mint húsz éve változatlan, de „a díj korrekciójáról a kamara két évvel ezelőtt megállapodott a jogalkotóval, bevezetésére a közeli napokban kerülhet sor”. A cikkből nem derül ki, de ez a szerdai rendelettel időközben meg is történt.

Cikkünkben először a magisztrális gyógyszerek árának emeléséről írtunk a készítési díjuk emelése helyett, a cikket pontosítottuk.