Százharminc méter választja el egymástól a két autót. Már csak néhány másodperc, mielőtt a Mercedes EQA és az EQS SUV villanyautók egyaránt 56 km/óra sebességgel száguldani kezdenek egymás felé, hogy végül sebességük összeadódjon és több mint 100 km/óra sebességgel összeütközzenek. Az 50 százalékos átfedéssel végzett ütközési teszt egy olyan baleseti forgatókönyvet mutat be, amely gyakran előfordul a forgalomban, például amikor egy autós úgy kezd előzésbe egy kétszer egysávos úton, hogy nem győződik meg arról, hogy senki nem jön szemből. Ezt a cikket a Telex és az autóMAGAZIN együttműködésének keretében olvashatják.
Most először elektromos autók
A Mercedes a jelenleg legkisebb villanyautóját a legnagyobb, 800 kilóval nehezebb elektromos hajtású típusával ütköztette össze, hogy bebizonyítsa, mindkettő biztonságos.
„Biztonság szempontjából nincs különbség a kis és nagy autók, valamint a belsőégésű motorral szerelt, illetve az elektromos autók között” – magyarázza Paul Dick, a márka járműbiztonságért felelős igazgatója, mielőtt a dolgok komolyra fordulnak a Sindelfingenben található, korszerű, töréstesztekhez kialakított csarnokban.
Naponta három ilyen próba zajlik itt, évente pedig kilencszáz, de az EQA és az EQS SUV először ütközök egymással, ennek megfelelően a mérnökök és a tűzoltók is izgatottak.
Sem villanás, sem tűz, csak egy hangos durranás
Bumm! A két autó az ütközés után azonnal megpördül, a kisebb tömegű EQA hátrál egy kicsit – épp úgy, ahogy a biztonsági szakemberek szeretnék látni. A kompakt elektromos Mercedes ütközést követő mozgása bizonyítja a megfelelő energiaeloszlást és deformációt. Először a cég tűzoltói érkeznek a roncsokhoz, hogy ellenőrizzék a helyszínt, majd az autókat elkezdik elválasztani egymástól. Hűtőrendszerükből és a kiszakadt légzsákokból kiszivárgott folyadékok, illetve gázok szagát érezni. Ilyenek a hétköznapok egy olyan helyen, ahol a töréstesztek 80 százalékát már szimulálják, és csak 20 százalékát végzik el a valóságban.
Az első ellenőrzés eredménye szerint mindkét villanyautó jól szerepelt a törésteszten, noha mindkét jármű sebessége magasabb volt, mint a közismert Euro NCAP intézet hasonló tesztjei, amelyeket csak 50 km/óra sebességgel végeznek.
Paul Dick a súlyos deformációk ellenére nagyon elégedett. Az utascella és a nagyfeszültségű akkumulátor mindkét villanyautóban sértetlen maradt, az ajtóikat is ki lehetett nyitni, a nagyfeszültségű rendszerek pedig a terveknek megfelelően, automatikusan kikapcsoltak a szimulált baleset során. Az EQA eleje és szélvédője lényegesen jobban összeroncsolódott, mint a nagy SUV-n, az EQS-en. A kisebb autó utasterében üvegszilánkokat látni, ennek oka további vizsgálatra szorul, mert fontos, hogy a szélvédőről ne váljanak le nagyobb üvegdarabok.
Négy bábu és a sérüléseik
Az EQA-ben és az EQS SUV-ben két-két felnőtt: összesen három nő és egy férfi tesztbábu volt az ütközés során. Mint az ezekre szerelt 150 mérési pont adatainak értékelése alapján kiderült, a súlyos vagy halálos sérülések kockázata egyaránt alacsony lenne egy hasonló balesetben. Ez azt jelenti, hogy mindkét jármű nagyon jó védelmet nyújt a meghatározott gyűrődési zónáknak, illetve az autókba szerelt modern biztonsági rendszereknek köszönhetően.
Minden ilyen berendezés, mint például a légzsákok, amelyek ezekben a járművekben a térdeket is védik, valamint az överő-korlátozós övfeszítők rendeltetésszerűen működtek. A két villanyautó részvételével folytatott törésteszt megerősítette azt az eredményt, amit a mérnökök korábban több számítógépes szimulációval kimutattak. Ezeket Mercedes tesztkamrájában végzett ütközési próbákat más esetekben is a szimulációs eredmények végső igazolásához használják, és a márka munkatársai körülbelül két hetet szánnak a törésteszt során gyűjtött adatok kiolvasására és részletes kiértékelésére.
