Elindult a NASA űrkorszakot is forradalmasító küldetése az „arany kisbolygóhoz”

Ugyan a szonda vezérlőszoftverével, majd a SpaceX rakétájával akadt gondok után a kedvezőtlen időjárás miatt megint csúszott egy napot a NASA küldetése az „arany kisbolygóhoz”, helyi idő szerint péntek reggel végül fellőtték a 16 Psyche nevű aszteroidához tartó, ennek nyomán Psychének elnevezett űrszondát. Ha minden jól megy, az űrszonda 2029 júliusában, tehát majdnem hat év múlva áll majd pályára az aszteroida körül. Ezután két évig fog ott keringeni, közben képeket készít, feltérképezi az aszteroida felületét és megpróbálja megállapítani a pontos összetételét is.

Ez két okból lehet fontos:

• az egyik hipotézis szerint az aszteroida valójában egy bolygó kihűlt magja, amely rég elveszítette a külső rétegeit – ebben az esetben eddig sosem látott lehetőséget biztosít majd arra, hogy betekintést nyerjünk abba, hogy épülhet fel a Föld magja;
• a másik szerint pedig elképzelhető, hogy a Psyche egy egyelőre csak elméleti síkon létező, ősi anyagból áll – azt nyilván nem kell magyarázni, hogy miért lenne érdekes, ha valóban egy ősi, a Naprendszer korai állapotát tükröző objektumról lenne szó.

Az tehát egyértelmű, hogy mindkét lehetőség nagyon izgalmas, de első körben érdemes felidézni, hogy egyáltalán miről is van szó. A 16 Psyche, vagy simán csak Psyche nevű, a Mars és a Jupiter között húzódó aszteroida-övben található aszteroidát 1852-ben fedezték fel, és a 232 kilométeres hosszával ez a legnagyobb ismert M-típusú aszteroida. Az M itt a metal szóra utal, vagyis arra, hogy az objektum nagyrészt fémből áll. Méghozzá értékes fémből, elméletileg sok milliárd tonna vasat, nikkelt, sőt, elég nagy részben aranyat és platinát tartalmazhat.

Ezek után nyilván nem meglepő, hogy a médiában is nagy népszerűségnek örvend a küldetés, a bulvársajtó imád azon csámcsogni, hogy hány csillió kvadrillió dollár lehet az űrben keringő arany értéke. Persze azt hozzá kell tenni, hogy egyelőre nem kell azon aggódni, hogy összeomlik a pénzrendszer a rengeteg aranytól, hiszen a technológia nem tart ott, hogy minimum több százmillió kilométerre található aszteroidákat termeljünk ki, és a NASA küldetésének sem ez a célja. Közben viszont már most is vannak olyan cégek, amelyek az aszteroidák bányászatát tervezik, ha pedig ez egyszer megvalósul, akkor

az ilyen küldetések rendkívül fontosak lehetnek ahhoz, hogy meg lehessen állapítani egy aszteroida pontos összetételét, amiről jelenleg a Psyche esetében is csak találgatni lehet.

Az sem elhanyagolható tény, hogy bár az aszteroidák kitermelése még mindig megvalósíthatatlannak tűnik, a küldetésnek van olyan eleme, amely sci-fibe illő dolgokat tesz valósággá. Egészen pontosan az űrszonda négy, ún. Hall-effektussal működő, xenonnal hajtott ionhajtóművéről van szó, amelyeket most fognak először a mélyűrben használni. Ez nagyon röviden úgy működik, hogy a hajtóművek elektromos és mágneses mezőket hoznak létre, melyeken keresztül ionizált xenonatomokat löknek ki másodpercenként 15 kilométeres sebességgel, és az így keletkező tólóerő hajtja majd az űrszondát.

A NASA-hoz tartozó Jet Propulsion Laboratory vezető mérnöke, David Oh szerint ez 30 éve még csak a Star Warsban tűnt elképzelhetőnek, és a xenon miatt kéken világító hajtóművek még mindig sci-finek tűnnek, de ha minden jól megy, a fellövés után a gyakorlatban is hónapokig fognak majd működni. Ezen túl korszakalkató műszerek nincsenek a Psyche-űrszondán, de a rend kedvéért soroljuk fel, hogy az aszteroida vizsgálatát egy magnetométer, egy gamma-sugárzás és neutronspektrométer, egy multispektrális képalkotó és egy X-sávú rádiótávközlési rendszer segíti majd.

A Space.com cikke szerint ezek a műszerek segíthetnek majd abban, hogy a fentebb említett két hipotézis mellett fény derüljön például arra, hogy hogy nézhet ki egy kráter egy ilyen aszteroidán, vagy hogy vannak-e hegyek és lávafolyamok rajta. A küldetés részleteiről bővebben ide kattintva lehet olvasni.