Magyarországon is megjelent a kispöckű és a hódító meztelencsiga

Új idegenhonos meztelencsigafajokat azonosítottak kutatók Magyarországon. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének munkatársai elsőként jelezték öt meztelencsigafaj hazai jelenlétét, vagy megerősítették a velük kapcsolatos korábbi bizonytalan adatokat – írja a Magyar Kutatási Hálózat közleménye.

Az öt új faj föntről lefelé sorrendben:

• a foltos meztelencsiga,
• a tarajos meztelencsiga,
• a kétsávos meztelencsiga,
• a kispöckű meztelencsiga
• és a hódító meztelencsiga.

A hazai meztelencsigák identifikációs kutatása öt éve zajlik a Magyar Kutatási Hálózat (korábbi nevén Eötvös Loránd Kutatási Hálózat – ELKH) Növényvédelmi Intézetében (ATK NÖVI) Turóci Ágnes és dr. Páll-Gergely Barna részvételével. Már 2020-ban sikerült kimutatniuk a hazai faunában addig nem ismert két új meztelencsigafajt – a feketefejű meztelencsigát és a malaccsigát –, amelyek mára országszerte elterjedtek. Mostani eredményeikkel összesen hétre emelkedett az új vagy eddigi bizonytalan adataikban megerősített hazai meztelencsigafajok száma.

Általános tapasztalat, hogy a behurcolt meztelencsigafajok a Mediterráneum területeiről, a Balkán egyes régióiból, valamint a Kaukázusból és a Fekete-tenger partvidékéről származnak.

A foltos meztelencsigát csak a budapesti Herman Ottó út környékéről (II. kerület) és a Böszörményi útról (XII. kerület) sikerült azonosítani. A hódító meztelencsiga az ELTE Füvészkertjéből és tizennégy budapesti kertészetből, a kétsávos meztelencsiga ugyancsak a Füvészkertből, valamint tíz budapesti kertészetből került elő. A kispöckű meztelencsigára öt, a tarajos meztelencsigára pedig két budapesti kertészetben bukkantak rá a kutatók.

Az új meztelencsigák felfedezése a hazai fauna feltárásán túl azért is meghatározó, mert a Magyarországon élő mintegy 30 meztelencsigafaj közül 5-10 potenciális vagy aktuális kártevő. A most felfedezett fajok hazai kártételéről keveset tudni, a nemzetközi szakirodalom azonban többet is – például a kétsávos meztelencsigát, a hódító meztelencsigát – súlyos kártevőként, esetenként inváziós fajként jelöl.

Terjeszkedésükben elsősorban a megnövekedett kereskedelem által történő behurcolás játszhatja a legfontosabb szerepet, aminek biztos indikátora, hogy a felfedezett fajok többsége budapesti kertészetekből és a Füvészkertből került elő. A kutatók szerint feltételezhető, hogy az újonnan azonosított fajokat dísznövényekkel már országszerte sok magánkertbe is széthurcolták. A jövőbeli kutatások adhatnak választ arra, hogy ezek a fajok megtelepednek-e Magyarországon, és okozhatnak-e gazdasági kárt.