Hőségben kevesebb a tej, a tojás és a hús is, a felmelegedés súlyos élelmezési problémákat okoz
2023. augusztus 1. – 09:36
A növekvő hőmérséklet hosszú távon akár élelmezési gondokhoz is vezethet, mert kutatások szerint a tartós melegben visszaesik a haszonállatok tej-, tojás- és hústermelése, derül ki a Másfélfok összefoglaló munkájából.
A hőstressz okozta állattenyésztési veszteségek már most évente 1,7 és 2,4 milliárd dollár közé tehetők csak az Egyesült Államokban. Ha nem mérsékeljük érdemben a kibocsátásokat, akkor egyes régiókban lehetetlenné fog válni az élelmiszer-termelés, vagy azért, mert a termesztett növény vagy a tenyésztett állatállomány ott már nem tud életben maradni az új éghajlati viszonyok között, vagy azért, mert a túl nagy hőség és páratartalom ellehetetleníti a gazdálkodók munkáját.
Az állatok a komfortzónájukat meghaladó 1 Celsius-foknyi hőmérséklet-emelkedés esetén 3-5 százalékkal kevesebb táplálékot fogyasztanak, ami a tej-, hús- és tojástermelés csökkenéséhez vezet, súlyos ágazati veszteségeket okozva.
A tejelő teheneknél 25-26 Celsius-fok felett jelentősen csökkenni kezd a takarmányfelvétel, 30 fok felett pedig rohamos a visszaesés. A hazánkban legfontosabb tejelő fajta, a Holstein szarvasmarha tejtermelése akár 30-70 százalékkal is csökkenhet hőségben. Ráadásul nemcsak a tej mennyiségét, de annak összetételét is befolyásolja az éghajlat: forró és párás környezetben a tehenek, kecskék és bivalyok tejében is csökkent fehérje- és zsírtartalmat mértek.
A sertéseknél és szárnyasoknál is csökkent táplálékfelvételt figyeltek meg túl magas hőmérsékletek esetén. Emiatt a haszonállatok testtömege lassabban gyarapszik, ami alacsonyabb húshozamhoz, zsírtömeghez és húsminőséghez, valamint kevesebb és alacsonyabb minőségű tojáshoz vezet.
Az állatok tápláléka többnyire különböző takarmánynövényekből és gabonából, olajos magvakból áll, amelyek termesztéséhez megfelelő talajviszonyokra és vízellátásra van szükség. A kukorica lehet hazánkban a klímaváltozás egyik legnagyobb vesztese, ami a sertés- és baromfiágazatnak sem jó hír.
Az állattenyésztők jelenleg leggyakrabban vízpermetezőket és ventilátorokat használnak a hőstressz enyhítésére, de ezeknek az eszközöknek nagy az energiafogyasztásuk, így a fokozódó felmelegedéssel szemben nem lesz mindenhol kifizetődő ez a módszer, sőt a fosszilis alapú energia használatával tovább erősíti a klímaváltozást, így ez könnyen rossz alkalmazkodáshoz vezethet.
A természetalapú megoldások közé sorolható úgynevezett vegyes gazdálkodási rendszerek kombinálják a növénytermesztést, a legeltetést, a fákat, sőt még akár a halgazdálkodást is. Jó példa erre az agroökológiai szemléletbe illő agroerdészet. Ez kölcsönösen hasznos együttélés, ugyanis az állatok trágyája javítja a talaj egészségét és tápanyagtartalmát, a gazdának nem kell műtrágyára költenie, a fák pedig árnyékot adnak a haszonnövényeknek és az állatoknak, sőt még szélfogóként és élőhelyül is szolgálnak. Már arra is van bizonyíték, hogy a legelőkön elhelyezett napelemek boldogabbá és egészségesebbé teszik a juhokat, ugyanis azok árnyékában tudnak hűsölni – cserébe pedig a birkák lelegelik a szerkezet tövében nehezen lenyírható gazt.