Háború, halál, választás, válogatott – erről olvasott tavaly a magyar netező

Közzétette a 2022-es online médiafogyasztásról készített összeállítását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, ebből meglepő adatok és cseppet sem meglepő trendek derültek ki.

Meglepő adatnak tűnhet, hogy miközben olyan év volt, amelyben

• kitört az orosz–ukrán háború,
• parlamenti választás volt Magyarországon,
• átírtak egy csomó adótörvényt, köztük kivéreztették a katát,
• eltörölték a benzinárstopot,
• meghalt Csollány Szilveszter, a celeb Berki Krisztián, valamint C. Ronaldo újszülött fia, valamint
• futballban világbajnokságot is rendeztek, és a magyar válogatottnak volt egy 4-0-s londoni győzelme,

szóval egy ilyen évben az oldalletöltések 27,2 milliárdos száma 1,66 százalékkal elmaradt a 2021-estől (mindezt naponta átlagosan 4,2 millió hazai felhasználó hozta össze, akik napi szinten 84 millió oldalt nyitottak meg, és fejenként átlagosan húsz cikket, blogposztot vagy egyéb információt olvastak el). Nem véletlenül a fenti példákat hoztam: az NMHH szerint ugyanis ezek voltak a leginkább érdeklődésre számot tartó események és történések tavaly.

Az oldalletöltések számának enyhe visszaesését év elején még aligha lehetett volna megjósolni. Január és március volt a két legforgalmasabb hónap: januárban 7,2 százalékkal, míg a harmadikban 11,7 százalékkal többet kattintottak a felhasználók, mint egy átlagos hónapban.

Az orosz–ukrán háború kirobbanásának (vagy ahogy az NMHH írja: „az orosz offenzíva”) első két napja körülbelül harmincmillió többletkattintást eredményezett a magyar oldalaknál. Az áprilisi országgyűlési választás ugyanolyan mértékben érdekelte a lakosokat, mint a háborús történések, „igaz, az eredmények kihirdetése után már nem töltöttek heteket az események követésével a hírolvasók” – írja a médiahatóság.

Az NMHH az adatok – tehát az olvasókat leginkább érdeklő témák – alapján összeállította 2022 hírkalendáriumát, amely így néz ki:

• Január: elhunyt olimpiai bajnok tornászunk, Csollány Szilveszter; a védettségi igazolvány oltási igazolványra változtatása; a lezárások és az oltás ellen tiltakozó kamionos konvojok érkezése Ottawába és a kanadai főváros blokádja.
• Február: orosz katonai csapatok bevonulása Ukrajnába, a háború eseményeivel kapcsolatos hírek; Liu Shaoang téli olimpiai aranyérme; ukrán menekültek tömeges érkezése határainkra.
• Március: tudósítások az orosz–ukrán háború fontosabb eseményeiről; a magyarországi választási kampány; Magyarország háborúba keveredésének esélylatolgatása.
• Április: országgyűlési választási kampány; választási és népszavazási eredmények; Christiano Ronaldo újszülött fiának halála.
• Május: Berki Krisztián váratlan halála; Haumann Péter halála; magyar sportsikerek (Hosszú Katinka és Milák Kristóf aranyérme, Szilágyi Áron és a női kardcsapat aranyérme, a férfi kardcsapat ezüstérme).
• Június: Anglia elleni 0-4-es futballgyőzelem; ispánok és vármegyék visszaállítása; számtalan magyar sportsiker (futball, öttusa, úszás, nyíltvízi úszás, vízilabda, vívás, birkózás, kajak-kenu, aerobik és szinkronúszás).
• Július: viták a tűzijátékok elmaradásáról; a katatörvény átalakítása és tüntetések az intézkedés ellen; rezsicsökkentéssel kapcsolatos módosítások.
• Augusztus: az augusztus 20-i téves időjárás-jelentés, és ezt követően az OMSZ vezetőinek menesztése; gazdatüntetések meghirdetése országszerte és a gazdák távolmaradása; a fakitermelés szabályainak megváltoztatása és tiltakozások ellene.
• Szeptember: tanárok sztrájkja és tüntetése; II. Erzsébet brit királynő halála; Szalai Ádám utolsó mérkőzésén a magyar labdarúgó-válogatott győzelme.
• Október: tanártüntetések; Sebestyén Balázsék kolumbiai kalandjai, atrocitásai; Gáspár Győző nyilatkozata, miszerint a vérét adná Orbán Viktorért.
• November: japán szurkolók meccs végi takarítása Katarban; Mészöly Kálmán halála; Dzsudzsák Balázs visszavonulása.
• December: labdarúgó VB eseményei; Pelé halála; karácsonyi hangulatú bejegyzések és jókívánságok az ünnep alkalmából.