Húsz év alatt 100 millió hektárnyi erdőt veszített a Föld

Némileg lassult 2021-ben globálisan az erdőirtás üteme, de még ez sem elég ahhoz, hogy ne lépjük túl a 1,5 Celsius-fokos felmelegedést. Néhány országban teljesültek a vállalt célok, de eközben kulcsfontosságú területeken még inkább nőtt az erdőpusztítás, áll a Forest Declariton éves jelentésében.

Az ENSZ tavalyi glasgow-i Cop26 klímacsúcsán 145 ország vállalta, hogy az évtized végéig felhagy az erdőterületek pusztításával, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokra korlátozzuk. Az erdőknek kulcsfontosságú szerepük van a szén-dioxid elnyelésében, az irtásuk és lepusztításuk 10 százalékot ad hozzá az összes kibocsátáshoz.

Ahhoz, hogy 2030-ra ne fogyjanak a Föld erdőterületei, évente 10 százalékkal kellene csökkenteni az erdőirtás mértékét. Ehhez képes a 2018-2020-as bázishoz képest, 2021-ben csak 6,3 százalék volt a csökkenés, és még fájóbb, hogy a trópusokon, ahol a legnagyobb biológiai sokféleség és a szénelnyelő képesség, csak 3,1 százalékkal csökkent az erdőirtás üteme.

Ha egy erdő lábon is marad, akkor sem mindegy, hogy milyen tulajdonságokkal bír, egy diverz, nagy fajgazdagságú, életkorilag is változatos erdő sokkal jobb a klíma szempontjából is, mint egy sivár, aljnövényzettel nem rendelkező faültetvény. Rossz hír, hogy a nem elpusztított erdőkben is folytatódott a degradálódás, de optimizmusra adhat okot, hogy némi lassulás figyelhető meg a lepusztuláshoz.

Most a trópusi Ázsiát lehet jó tanulónak nevezni, hiszen ott történtek a legnagyobb változások, és 2030-ra elérheti a vállalást. Ebben Indonéziának van a legnagyobb szerepe, hiszen az utóbbi öt évben jelentősen csökkentett a kivágások ütemét, de a szomszédos Malajzia is jól teljesített, 2021-ben körülbelül 25 százalékkal csökkent ott az erdőpusztítás.

Más trópusi országokban is történtek előremutató változások. Elefántcsontparton és Ghánában már kevesebb erdőt tarolnak le, hogy ott kakaóültetvényeket hozzanak létre, 47, illetve 13 százalékos volt a csökkenés tavaly, míg a szintén afrikai Gabonban 28 százalékkal csökkent az erdőpusztítási ütem, mert erősebben léptek fel az illegális fakitermelésekkel szemben. Mexikó, Venezuela, Kolumbia és Guatemala szintén az erdőirtás csökkenéséről számolt be 2021-ben.

Ami viszont elkeserítő, hogy az öt legnagyobb erdőirtással érintett ország közül négy – Brazília, Bolívia, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Paraguay – 2021-ben még növelte is a pusztítást.

A legnagyobb erdőterületet tavaly Brazíliában irtották ki. A jelenlegi elnök, Jair Bolsonaro ennek nem is nagyon akart gátat szabni, így a héten rendezendő brazil elnökválasztásnak az is lehet a tétje, hogy mi történik Amazóniával. Bolsonaro kihívója, Luiz Ináció Lula da Silva, amikor hivatalban volt, például visszafogta az erdőirtást.

Az elmúlt két évtizedben újraerdősítések is történtek, egy Peru nagyságú erdőterület jött létre, összesen 36 országban lett nagyobb a nettó erdősültség, de még ez sem képes ellensúlyozni a pusztítást, húsz év alatt globálisan 100 millió hektár erdőt veszítettünk el.