Évtizedes rejtélyt oldott meg egy új vércsoportrendszer felfedezése

Közel negyven éve húzódó rejtélyt oldottak meg a Bristoli Egyetem és a brit Országos Egészségügyi Szolgálat vérellátó szervezetének (NHSBT) kutatói, akik nemrég publikált tanulmányukban sikeresen azonosították három ismert, de genetikailag eddig nem leírt antigén hordozó molekuláját. Ezzel új vércsoportrendszert fedeztek fel, amely rengeteg páciens ellátásánál lehet sorsdöntő a jövőben – írja a Science Alert.

Ahogy azzal valószínűleg sokan tisztában vannak, az emberek vércsoportját (pontosabban a vérük típusát) az határozza meg, hogy a vörösvérsejtjeik felszínén milyen molekulák (például fehérjék vagy szénhidrátok) találhatóak. Az olyan vércsoportrendszerek, mint a legtöbb ember által ismert AB0 és az Rh (ez a pozitív és negatív, előbbi esetben megvan a vérben az RhD antigén, utóbbiban nincs) más-más molekulákat vesznek alapul, ezek miatt pedig sokan tisztában vannak azzal is, hogy a különböző vércsoportú emberek vérének keverése semmi jóra nem vezet. Ennek oka, hogy a szervezetünk antitesteket termelhet azok ellen az antigének ellen, amelyek a mi vérünkben nincsenek jelen, ennek pedig komoly egészségügyi kockázata lehet nemcsak vérátömlesztés, hanem például terhesség esetén is.

A legegyszerűbben a két szélsőséggel lehet ezt szemléltetni: egy AB+-os vércsoportú ember mindenkitől kaphat vért, egy 0- vércsoportú csak egy másik ugyanilyentől (bár azt hozzá kell tenni, hogy ettől még általában igyekeznek csoportazonos vért találni).

Ebből is látszik tehát, hogy mennyire fontos az, hogy az orvosok a lehető legpontosabban tisztában legyenek egy páciens vércsoportjával, ennek fényében pedig igencsak komoly eredménynek számít az, hogy a brit kutatócsoport a Blood szaklapban nemrég publikált tanulmányában sikeresen azonosított egy újabb vércsoportot, egészen pontosan a negyvennegyediket. A kutatás célja az volt, hogy felderítsék három, a tudomány számára évtizedek óta ismert, de mindeddig egyetlen vércsoportrendszerbe sem sorolható antigén molekuláris hátterét. A kutatás során olyan emberek vérét vizsgálták meg, akiknek a szervezete alloantitesteket termelt az Er név alatt összegyűjtött antigének ellen, így pedig kiderült, hogy a Piezo1 nevű fehérje a hordozójuk.

A kutatók ezzel bebizonyították, hogy az Er valójában egy külön vércsoportrendszer, illetve felfedeztek két új, ebbe tartozó antigént is, amelyek két különböző terhes nőnél is a gyermekük elvesztéséhez vezettek. A genetikai alapok felfedezésével ugyanakkor lehetővé válik olyan tesztek kidolgozása, amelyek a jövőben meg tudják majd akadályozni az ehhez hasonló tragédiákat. Az eredmény azért is nagyon fontos, mert a számos biológiai folyamatban kulcsszerepet játszó Piezo1 eddig is kiemelt figyelmet élvezett, így pedig még többet tudtak meg róla a kutatók. Ezt a tanulmány társszerzője, Dr Tim Satchwell is kiemelte, Ash Toye sejtbiológus pedig hozzátette, megint kiderült, hogy ismét kiderült, hogy a rengeteg kutatás ellenére egy szimpla vörösvérsejt még mindig meg tudja lepni az embert.