Egy tanulmány szerint a hírfüggőség nemcsak pszichikai, hanem fizikai betegségeket is okozhat

Képtelen meglenni hírek nélkül, minden push-üzenetnél előkapja a telefonját, hogy megnézze, mi történt? Vigyázzon, ha a hírfüggősége elharapódzik, nemcsak mentális problémái, hanem fizikai tünetei is lehetnek – állítja egy a Health Communication című egészségügyi szaklapban megjelent tanulmány.

Az elmúlt két évben a háborús és a Covid-hírek olvasása éppen elég szorongást okozott sok emberben, de vannak olyanok is, akik állandó készenlétben, feszültségi állapotban vannak, mert a nap minden fontosabb híréről tudni akarnak, és ezt rendszeresen ellenőrzik is. Ők sincsenek sokkal jobb helyzetben, a friss tanulmány szerint ez a hírfüggőség rossz fizikai közérzettel is párosulhat.

Bryan McLaughlin, a Texas Tech Egyetem Média és Kommunikációs Főiskolájának docense azt mondta, hogy ezek az emberek túlpörgetik a kontrollálási hajlamukat, és az oda vezethet, hogy a világot egy sötét és veszélyes helynek élik meg.

„Kialakulhat egy ördögi kör, amelyben ahelyett, hogy kitörnének, még inkább beljebb húzódnak, megszállottan figyelik a híreket, és éjjel-nappal frissítéseket keresnek, hogy enyhítsék érzelmi szorongásukat. De ez nem segít, és minél többet nézik a híreket, annál inkább kezdik zavarni életük más aspektusait”.

A hírfüggőségként ismert jelenség tanulmányozásához McLaughlin és kollégái egy 1100 amerikai felnőtt körében végzett online felmérés adatait elemezték.

A felmérésben arról kérdezték az embereket, hogy mennyire értenek egyet az olyan állításokkal, mint hogy annyira elmerülök a hírekben, hogy elfelejtem a körülöttem lévő világot, gyakran foglalkoztatnak a hírekkel kapcsolatos gondolatok, nehezen tudom abbahagyni a hírek olvasását vagy nézését, és gyakran nem figyelek az iskolában vagy a munkahelyemen, mert a híreket olvasom vagy nézem.

A válaszadókat arról is megkérdezték, hogy milyen gyakran tapasztalnak stressz- és szorongásérzetet, jelentkezett-e náluk fáradtság, fizikai fájdalom, koncentrációhiány vagy gyomor-bélrendszeri problémák.

A megkérdezettek közül 16,5 százalékot súlyosan problémás hírfogyasztóként azonosítottak. Az ilyen emberek annyira belemerültek a hírekbe, hogy azok uralták a gondolataikat, a családdal vagy a barátokkal töltött időt megzavarták, nyugtalanság, alvászavarok, koncentrációs problémák jellemezték őket. Ez a csoport szignifikánsan nagyobb valószínűséggel tapasztalt mentális és fizikai betegségeket is, 73,6 százalékuk vallotta azt, hogy az elmúlt hónapban tapasztalt mentális zavart, szemben a vizsgálat többi szereplőjének 8 százalékával, míg a súlyosan problémás hírfogyasztók 61 százaléka mondta azt, hogy fizikai tüneteket is produkált. A többi csoportban összesen 6,1 százalék volt ez az arány.

A tanulmány egyik gyengesége, hogy nem tárja fel pontosan a fizikai és pszichikai tünetek, valamint a megszaladó hírfogyasztás közötti kapcsolatot.

McLaughlin szerint a kutatási eredmények is rámutattak arra, hogy a tudatosabb hírfogyasztási szokásokra is nevelni kell az embereket az egészségük érdekében.

„A legtöbb esetben a függőségek és a kényszeres viselkedés kezelése a problémás viselkedés teljes megszüntetésére irányul, mivel nehéz lehet mérsékelten végrehajtani a viselkedést. A problémás hírfogyasztás esetében a kutatások kimutatták, hogy az egyének dönthetnek úgy, hogy abbahagyják, vagy legalábbis drasztikusan csökkentik hírfogyasztásukat, ha úgy érzik, hogy az káros hatással van mentális egészségükre” – mondta a kutató, és felidézte, hogy a Covid alatt sokan voltak képesek arra, hogy megkíméljék magukat a hírektől azzal, hogy tudatosan nem foglalkoztak velük.

McLauglin viszont a másik oldalt sem hagyja ki. Szerinte a híriparnak is változnia kell, mert nagy nyomás alá tudja helyezni a fogyasztókat, és egyeseknek nemcsak a figyelmüket keltik fel, hanem a fent említett rossz folyamatokba is behúzzák őket. A megoldás a(z ön)szabályozás lehet.