Egyre hosszabbak a napok, de most a tudósok sem tudják megmagyarázni, hogy miért
2022. augusztus 7. – 12:59
frissítve
A közmegegyezés szerint egy földi nap 24 órából, vagy átszámolva 86 400 másodpercből áll. Ennyi idő alatt fordul meg a Föld saját tengelye körül. Az óráink is e szerint működnek, noha azt régóta tudjuk, hogy a valós forgási idő néhány ezredmásodperccel ennél több vagy kevesebb is lehet, hiszen a Föld forgási sebessége nem állandó, időként gyorsul, máskor lassul. Ha elég plusz ezredmásodperc összegyűlik, akkor szökőmásodperccel az órákon is igazítanak, hogy pontos legyen a pontos idő. Most a lassulást tapasztaljuk, ezért hosszabbak a napok, de a tudósok is vakargatják a fejüket, hogy ez miért történik, írta a Phys.org.
Az előző néhány évtizedben összességében a Föld gyorsabban forgott, emiatt rövidültek a napok, de 2020 óta változik a trend, összességében lassulást és hosszabb napokat figyeltek meg a kutatók. Ebbe még az is belefért, hogy június 22-én az elmúlt ötven év legrövidebb napját éltük meg.
A forgási sebességet több dolog képes befolyásolni, időjárási események, földrengések, óceáni áramlatok, csillagászati kölcsönhatások. A Földet például lassítja a Hold által kiváltott árapály-hatás. Nagy dolgokra nem kell gondolni, egy évszázad alatt hoz ez össze plusz 2,3 ezredmásodpercet nekünk. Évmilliók alatt azért már ez is tétel tud lenni, így hízott a 19 órás nap a mai 24-re.
A Föld viszont gyorsult is az utolsó jégkorszak óta. Amikor elolvadtak az óriási sarkvidéki jégtömegek, a felszíni nyomás csökkent, így a Föld köpenye a sarkok felé kezdett mozogni. Ha a köpenytömeg közelebb kerül a tengelyhez, akkor gyorsul a mozgás. Ezt jól szemlélteti egy saját tengely körül pörgő műkorcsolyázó, ha kitárt karjait behúzza, látványosan nagyobb lesz a sebessége. A Földnél a jégkorszak utáni gyorsulás évszázadonkénti 0,6 ezredmásodpercet jelent.
Kutatások azt is igazolták, hogy egy földrengés is képes befolyásolni a nap hosszát. A 2011-es 8,9-es erősségű Tohoku-földrengés 1,8 mikroszekundummal gyorsította fel a forgást.
A Föld forgási sebességét az 1960-as évektől kezdve tudják nagyon pontosan mérni, illetve becsülni rádióteleszkópok segítségével, és ahogy arról a Telexen is írtunk, az atomórák és a csillagászati becslések összehasonlítása azt mutatta, hogy egyre rövidebbek a napok.
Egy másik megközelítés viszont már azt mutatja, hogy két éve lassulásban van a Föld. Ennél a képletből kivették az árapály és különféle szezonális hatások miatt sebességingadozásokat.
Egyelőre csak találgatnak, hogy miért lassult a forgás. Felmerült, hogy a La Niña óceáni-légköri jelenség lehet rá hatással, de ilyen időjárási eseményekre is volt már korábban példa. A jégtakarók olvadása is felmerült lehetséges okként, de azok olvadási üteme sem tért el jelentősen a korábban megfigyelteknél.
Egy másik tipp szerint a forgási sebesség változása a Chandler-imbolygás nevű jelenséghez kapcsolódik. Az imbolygás arra utal, hogy a Föld forgástengelye nem állandó, 435 napos ciklusokban elmozdul. A rádióteleszkópok adatai azt mutatják, hogy az utóbbi években csökkent az elmozdulás, és ez akár szerepet játszhat a forgási sebességben is.
És végül van még egy olyan megközelítés is, ami szerint semmi új nem jött be a képbe, egyszerűen párhuzamosan működnek a hosszútávú árapály-hatások más folyamatokkal, és csak egy átmeneti változásnak vagyunk a tanúi.
De miért is kell foglalkozni az idővel, ha számunkra felfoghatatlanul kicsi egységeiről is van szó? Mi önmagunkban jól elvagyunk a pontosság nélkül is, de a GPS-alapú navigációs rendszereknek már fontos a Föld pontos forgási sebességének ismerete.
Ha pedig folytatódik a trend, és még hosszabbak lesznek a napok, az is elképzelhető, hogy egy negatív szökőmásodperccel kell igazítani az órákon. Ennek a következményeit nehéz felmérni, de feltételezések szerint az internet összeomlását is okozhatja.
