Találtak egy vulkáni formációt a Csendes-óceán mélyén, ami pont úgy néz ki, mint egy téglaút
2022. május 13. – 11:16
Az emberiség ezen a ponton többet tud a Mars és a Hold felszínéről, mint a Földön található óceánokról, melyeknek több mint 80 százaléka még mindig feltérképezetlen terepnek számít. Így aztán a kutatóknak el sem kell hagyni a bolygót ahhoz, hogy olyan érdekességekre bukkanjanak, mint április végén, amikor egy ember alkotta útra kísértetiesen hasonlító formációt találtak a Csendes-óceán mélyén. Ez persze nem vezette el őket Atlantiszba, arra viszont remek lehetőség volt, hogy bemutassanak egy egészen egyedi vulkáni üledékes kőzetet – írja a Gizmodo.
A formációt még április 23-án fedezték fel az E/V Nautilus nevű kutatóhajó oceanológusai, akik a Hawaii partjainál található Papahānaumokuākea nemzeti emlékműnél pásztázták a tengerfeneket. A kutatók durván 1000 méteres mélységben bukkantak rá a teljesen szabályos téglaútnak tűnő formációra, a felvételek alapján pedig őket is meglepte a dolog, egyiküknek az Óz, a csodák csodájából ismert, Smaragdvárosba vezető sárga út jutott eszébe róla, másikuk pedig azzal viccelődött, hogy megtalálták az Atlantiszba vezető utat.
A fekete öves Atlantisz-szakértők nyilván tisztában vannak azzal, hogy az állítólagos elveszett civilizáció a Gibraltári-szorostól nyugatra, valahol az Atlanti-óceán mélyén pihenhet, szóval nyilván nem lehet a Csendes-óceánban. A kutatók pedig mindenki mást is elkeserítettek, aki arra számított, hogy hamarosan A víz érintésében látott kopoltyús atlantisziakkal fog majd találkozni, a Nautilus legénysége által végül Sárgatéglás útnak nevezett képződményre ugyanis van logikus magyarázat, és több mint valószínű, hogy az „út” teljesen véletlenül néz ki így.
Ahogy azt ebben a dokumentumban részletesen taglalták, az út nem más, mint egy töredezett hialoklasztit formáció. A hialoklasztit nem más, mint vulkáni üvegtörmelékből kialakuló üledékes kőzet, amely olyankor jön létre, amikor valamely magmás test a hirtelen hűlés hatására széttöredezik. A tengerfenéken gyakoriak a geometriai alakzatok, gyakran hatszögekre töredezik szét a megszilárduló láva, ez a formáció azonban meglepte a kutatókat, mert eltért a Csendes-óceánban rengeteg helyen fellelhető párnaláváktól. Mint írták, a 90 fokos törések valószínűleg a több kitörés nyomán jelentkező felhevülés és lehűlés okozta terhelésnek köszönhetőek.
